A hackerlét nem azonos a vírusgyártással, a számítógépes rendszerekbe való betöréssel, de még a szivárványszínűre festett hajjal sem, hanem inkább a folytonos igazságkereséssel, a kritikus gondolkodással és a tudásvággyal, állította Richard Thieme a DefCon konferencián megtartott előadásában.

A könyvszerző és informatikai tanácsadó magasztos szavait valószínűleg az a tény is befolyásolhatta, hogy korábban az episzkopális egyház lelkésze volt. Thieme úgy látta, hogy a hackelés eredeti jelentése a rendszer komponenseinek felfedezését és kipróbálását jelenti, s nem számítógép rossz szándékú felhasználását. “A hackelés megszállott, szenvedélyes tudásvágy és igazságkeresés”, fogalmazott, valamint kísérlet a maximális szabadság elérésére. Mindazonáltal Thieme a szeptember 11-i események fényében óvatosságra intett. A hackereknek tisztába kell lenniük tetteik következményével, ugyanakkor résen is kell lenniük, hiszen az állami ellenőrzés erősödésével, és a terroristák elleni küzdelem nevében indított propaganda és dezinformációs kampányok elszaporodásával a hackerek válhatnak a szabadság őreivé. Ezzel pedig fennáll a lehetőség, hogy az állam szemében a hacker közösség ellenséggé válik, “hiszen ugyanazokat a technikákat és taktikákat használjuk, mint az ellenség”. Szeptember 11-e után zavaróvá vált, hogy a maximális személyi szabadság elérése mellett állandóan deklarálniuk kell a hazaszeretetüket is, hogy elvegyék a kritika élét.

Thieme hangsúlyozta, hogy az igazság keresését a mindennapi életben is érvényesíteni kell, nem csak az interneten lógva. Végül felhívta a kongresszus résztvevői között jelen lévő igazságszolgáltatási és kormánytisztviselőket, ne tekintsék automatikusan ellenségnek a hackereket. “Addig, míg meg nem ismerik a hackerek szívét és lelkét, nem állíthatják róluk, hogy ellenségesek”, fogalmazott némi pátosszal. Egy kanadai kutató páros két éve már elvégzett a hackerek körében egy vizsgálatot. Bernadette Schell, az Ontariói Egyetem Technológiai Intézetének dékánja és John Dodge, a Laurens Egyetem matematikai és számítástudományi tanszékének professzora 216 hacker gondolkodásmódját, problémamegoldó képességét és életvezetési módszereit vizsgálta. Úgy találták, hogy az átlag 25 éves megkérdezettek körében “végtelenül alacsony” a hajlam a terror és a megszállottság iránt, többségük “viszonylag kiegyensúlyozott alkat”. A vizsgált hackerek kreativitása kiugróan magas, ez, valamint az átlag feletti problémamegoldó képesség egy olyan csoporttal teszi őket hasonlatossá, akikkel az átlagember a legkevésbé gondolná: a nagyvállalati elnökökkel és vezérigazgatókkal. Mindkét csoportra ugyanis az analitikus gondolkodás és a célra törő problémamegoldási stílus jellemző.