Nagy a valószínűsége, hogy az írek az ősszel ismét nemet mondanak a nizzai szerződés ratifikálására – állítja az Economist Intelligence Unit (EIU). A gazdasági elemző-tanácsadó cég szerint bár az elit támogatja a ratifikációt, az átlagember éppen velük szemben bizalmatlan, és veszélyt jelenthet a kormányt büntetni akarók szavazata is.
Tavaly júniusban komoly sokkot okozott Európában, amikor az írek népszavazáson elutasították a nizzai szerződés ratifikálását. Különösen nagy aggodalmat váltott ez ki a jelölt országokban, mert ez a dokument tartalmazza a kibővülő EU szervezeti működésének kereteit: a tanácsban a tagállamoknak jutó szavazatok számát és súlyát, az európai parlamenti képviselők számát és megoszlását nemzetek szerint, és az Európai Bizottság működési módját. Az ír “nem” nem is ezeknek a részeknek szólt, hanem nagyrészt az európai hadtest létrehozásának: a semlegességükre büszke szigetlakókat megijesztették azok az ellenkampány által sulykolt képek, melyek szerint az ír fiatalokat kötelezően bevethetik távoli országokban, ahonnan csak a holttestük érkezhet majd haza – fogalmaz az EIU legfrissebb tanulmányában. Ráadásul a csatlakozásból eddig rengeteget profitáló Írország lakói a korábban számukra ismeretlen gazdasági nehézségek között egyre inkább vevők lettek a távoli Brüsszel helyi érdekeket figyelmen kívül hagyó döntéseiről szóló bírálatokra. Eközben a választásokra készülő kormány sem kívánta magát túl erősen exponálni Nizza ügyében. Mindezek együtt vezettek el az alacsony részvételhez, és ezen belül a “nem” tábor nagyobb számához – írja az EIU.
Az elemzők szerint a helyzet most abból a szempontból kedvezőbb, hogy a kormány újraválasztása óta egyértelmű lépéseket tett a szerződés tartalmának megismertetésére és népszerűsítésére. Ez az elit körében sikerre is vezetett, és például a lapok vezető kolumnistái mára egyértelműen a támogatók táborát erősítik. Csakhogy az írekben egyre inkább erősödik az elitellenes hangulat, és ezért nem igazán hallgatnak rájuk. Az ellentábort viszont valódi hétköznapi arcok jelenítik meg. Érveik is változtak. Tavasszal a semlegesség kérdése volt a nyerő kártyájuk. Ezt azóta a sevillai EU-csúcs nyilatkozata, mely garantálja mind az ország semlegességét, mind azt, hogy kimaradhatnak bármilyen katonai akcióból, semlegesítette. Van azonban új lap: az ellentábor most a növekvő munkanélküliséggel küzdő embereket a keletről érkező bevándorlók hadával riogatja. Ez pedig a bővítést egyébként eddig leginkább támogató szigetlakók egy részét is távol tarthatja az urnáktól.
Pedig éppen az apátia a “nem” tábor legnagyobb szövetségese – áll a dokumentumban. A ratifikációpártiaknak csak akkor van esélyük, ha a legutóbbi 34 százaléknál jóval többen mennek el szavazni. A voksolásokon való részvételi arányok azonban még soha nem voltak olyan alacsonyak, mint éppen az idén. A parlamenti választásokra 63, míg a nagy érzelmi viharokat is kavaró abortuszszavazásara csak 43 százalék ment el. A kormánynak is új érvek után kell néznie, mert a bővítés ügye biztos nem mozgósító erő, ráadásul, ha más államok vezető politikusai vagy a brüsszeli bürokraták hivatkozik rájuk, azt a tartományi múltjukat és az idegen irányítást még nem feledő írek igencsak zokon veszik – mutatnak rá az elemzők. Az egyetlen hatékony érv tehát a gazdaság maradt Bertie Ahern miniszterelnök tarsolyában. A népszavazás negatív eredményét ugyanis a befektetők az Európától való távolodás jeleként értékelhetik, és ezért csökkenthetik jelenlétüket a tőlük rendkívüli módon függő gazdaságban – munkanélküliséget és gazdasági visszaesést idézve elő. Csakhogy a világméretű gazdasági lassulás hatásait már most is megérző – és májusban még Ahernt támogató – írek egy része ősszel könnyen ellenszavazataival büntetheti a kormányfőt, ha az aktívan kampányol Nizza mellett. Ez a csapdahelyzet pedig szintén Nizza újabb bukását valószínűsíti.
