A munka törvénykönyve szeptember elsején életbe lépő módosításai csak a kereskedelemben 400 ezer embert érintenek. A kötelezővé tett pótlékok főleg azoknak kedveznek, akik vasárnap is dolgoznak olyan munkahelyen, ahol nem folyamatos az üzem – írja a Népszabadság.

Az új összetételű parlament nemrég módosította a Munka Törvénykönyvét: egyebek között a vasárnapi munkavégzés után járó pótlék fizetése tekintetében. Így azoknak a dolgozóknak is kötelező a pluszpénz, akiknek ez a korábbi szabályozások egyike szerint sem járt. A munkajogszabályok változása értelmében, szeptember 1-jei hatállyal elsősorban ott kapnak pótlékot az emberek, ahol vasárnap is dolgoznak ugyan, bár a cégnek “rendeltetése folytán” nem kellene vasárnap is működnie, vagy nem idénymunkáról van szó.

A rendeltetésszerűen vasárnap is működő folyamatos üzemek tipikusan az egészségügyben, az energiaszolgáltatóknál illetve a vendéglátásban vannak. Itt nem lesz pluszpénz szeptember elsejétől. Azoknál a vállalkozásoknál azonban, amelyek “mindössze” piaci versenyhelyzetük megtartása vagy erősítése miatt működnek a hétvégeken is, szeptembertől kötelező lesz az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék, illetve 100 százalék, ha a dolgozó nem kap másik pihenőnapot. Erre az ágazatra a kereskedelem a tipikus példa.

A jogszabályok módosítása mintegy 400 ezer embert érint ebben a szakmában, míg a vasárnapi pótlék kifizetésére vonatkozó változtatások 100 ezer dolgozót hozhatnak kedvezőbb helyzetbe. Igaz ott, ahol “szabályozott” keretek jellemzik a munkavállalók és munkáltatók együttműködését, a hét végi túlmunkát valamilyen módon már eddig is honorálták. A vállalatokra többletköltséget terhelő szeptember elsejei változások közé tartozhat még az, hogy kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkaidőn kívülre esik, a készenléti díj kétszeresét kell kifizetni, miként a korábbiaknál szigorúbb szabályok vonatkoznak a helyettesítés, átirányítás honorálására is.