Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésén kívül csak a személyi jövedelemadóban lesznek könnyítések jövőre. A jövő héten a kormány elé kerülő tervek szerint emelkedik a pálinka adója, az ügyvédek, az áruszállítás és a patyolat áfája, nőnek az illetékek, emelkedik a gépjárművek súlyadója. A cigaretta és az üzemanyag közterhe nem nő január elsejétől, adómentessé válik a tőzsdei árfolyamnyereség.
Látványos könnyítések – az eva bevezetése, sokkal kedvezőbb adótábla, nagyobb biztosítási adókedvezmény – mellett több szigorítás és adóemelés jellemzi a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány a tervek szerint a jövő héten tárgyal a szabályokról, amelyek a 15 melléklet nélkül összesen több mint száz paragrafust írnának át. A javaslatról az Országgyűlésnek kevesebb mint két hónapja lesz tárgyalni, az új szabályokat ugyanis november közepéig el kell fogadni és ki kell hirdetni ahhoz, hogy 2003 első napján életbe léphessenek. Az egyeztetésre szétküldött anyagban a Pénzügyminisztérium egyelőre még titkolja, milyen lesz jövőre az adótábla. A tárca ennek csak az alapelveit közli – vélhetően így kívánja elkerülni, hogy idő előtt megkezdődjön a vita az adókulcsok és -sávok konkrét mértékéről.
Az előterjesztésből mindazonáltal kiderül, hogy maga az adótábla jelentősebb könnyítést hoz majd. Az alapelveket közlő leírás szerint az átlagosan 21 százalékos adóterhelés 3 százalékponttal mérséklődik majd. A közölt elvek szerint a jövő évi minimálbér kétszereséig, vagyis legalább 1,2 millió forintig tart majd a legalsó – vélhetően 15-18 százalékos kulcsú – sáv. A minimálbér továbbra is adómentes marad, miközben a legkisebb kereset kétszeresénél kisebb összeget keresőket továbbra is segíti majd az adójóváírás. Ez a kedvezmény az átlagosnál többet keresőknek továbbra sem jár majd. A tárca új kedvezmény bevezetését is tervezi. E szerint egy bizonyos határig adómentes juttatásnak minősülne, ha a munkáltató átvállalná a lakás-takarék-pénztári befizetés egy részét. Az új kedvezmény szerint amennyiben a munkáltató a minimálbér tíz százalékának megfelelő összeggel (ma ötezer forinttal) beszáll a lakás-takarékpénztári számla fizetésébe, azt adómentesen teheti meg.
A megtakarítások ösztönzését szolgálja a biztosítási adókedvezmény növelése is. E szerint az életbiztosításra befizetett összegnek nem 20, hanem 25 százalékát lehetne kedvezményként igénybe venni, és ilyen módon akár 100 ezer forintot is le lehetne vonni az adóból az eddigi 50 ezer helyett. A befektetőknek jó hír, hogy a hazai tőzsdén elért árfolyamnyereség után nem kellene adót fizetni. (Most a tőzsdézők hasznát 20 százalékos adó terheli.) A rossz hírek közé tartozik viszont az szja-ban tervezett változás, amely szerint a nyugdíjjárulék kedvezménye megszűnik. Ez a kedvezmény eddig tulajdonképpen mindenkire vonatkozott, és a bér adóját csökkentette 1,5 százalékkal. Most ezt törölnék el, miközben a járulék 6-ról 8 százalékra nőne. (Ezt a járulék-emelkedést és kedvezményeltörlést kompenzálja a kedvező adótábla.)
Az uniós jogharmonizáció kötelezettségére, illetve az áremelkedések követésére hivatkozva emelnék meg ezenkívül több kisebb közteher mértékét. A gépjárművek súlyadójának legalsó mértéke például 800 forintra nőne jövőre, ám a javaslat ennél a tételnél sokkal fontosabb szigorítást is tartalmaz. A gépkocsik minden száz kilója után fizetendő adó mértékét a törvény szabta keretek között az önkormányzatok határozzák meg. Jövőre például százkilónként 800 és ezer forint között szabhatják meg az adót. A tervezet szerint 2004-től egységesen ezer forint lenne az adó – az önkormányzatok mozgástere tehát megszűnne ebben a kérdésben. Ezt a szűkítést a tárca az uniós követelményekkel indokolja.
Ugyancsak az EU-csatlakozásra hivatkozik a minisztérium az általános forgalmi adót érintő változtatásoknál. A tervek szerint néhány szolgáltatást átsorolnak az eddigi kedvezményes – 12 százalékos – adókulcsból a 25 százalékos kulccsal terheltek közé. Ilyen az ügyvédi szolgáltatás, a raktározás és az áruszállítás, valamint a patyolat áfájának emelése. De növekednének az illetékek is. Nagy értékben például az idén jobban éri meg örökölni, jövőre ugyanis a 15 millió forintnál értékesebb örökséget a jelenleginél mintegy 50 százalékkal nagyobb illeték terheli. (Az ennél kisebb érték esetén marad a jelenlegi mérték.) Emelkedik a 15 millió forintnál értékesebb ajándékok illetéke is Szintén közös szabály, hogy takarékbetétkönyvet januártól nem lehet majd illetékmentesen ajándékozni és örökölni sem.
A gépjármű-átírási illeték is 30 százalékkal emelkedik, köbcentinként 10 forintról 13 forintra. Az állami eljárások általában is drágulnak: az elsőfokú államigazgatási eljárásért az eddigi 1500 helyett 2000 forintot kell fizetni. Drágább lesz a fellebbezés, az iskolai bizonyítvány másolata és a névváltoztatás. A nagy adóemelések azonban ezzel véget is érnek: a tervek nem tartalmaznak jelentős jövedékiadó-emelést. Az üzemanyagok, a cigaretta és a legtöbb szeszes ital jövedéki adója is változatlan marad jövőre. Egyedül a gyümölcspálinka és a borpárlat jövedéki adója lesz nagyobb – mintegy 10 százalékkal -, ami az uniós követelmények teljesítését jelenti az előterjesztés szerint.
A vállalkozók számára rossz hír, hogy jövőre megszűnik a beruházási adókedvezmény. Jó hír viszont, hogy a kisvállalkozások adókedvezménye januártól kiterjed az ingatlanberuházásokra és a szoftverfejlesztésekre. Ez az egyszerűsített vállalkozói adóra áttérni szándékozókat készítetheti meggondolásra, hiszen a kedvezmény kiterjesztése éppen nekik segít. Valószínűleg az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével függ össze a különlegesen nagy osztalékot “büntető” magas adóteher csökkentése is. Jelenleg abban az esetben, ha a kifizetett osztalék meghaladja a cég saját tőkéjének 20 százalékát, akkor ilyen büntetőadót kell fizetni. Ennek mértéke 46 százalék (35 százalék adó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás). Az új terv szerint vagy az adó mértéke csökkenne 31 százalékra (20 százalék adó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás), vagy az “alapját” meghatározó rendelkezést módosítanák. E szerint az adó maradna 46 százalék, ám ezt csak a saját tőke 30 százalékánál nagyobb osztalék esetén vetnék ki.
