A bíróságok és az ügyészségek maguk tervezhetik meg majd a költségvetésüket, szemben a mostani gyakorlattal, amikor ezt a Pénzügyminisztérium teszi – ez az egyik legfontosabb eleme annak a törvényjavaslatnak, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az országgyűlés.
A bírósági és ügyészségi költségvetés átalakítását tűzi ki célul az az előterjesztés, amely a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségről szóló törvény módosítását tartalmazza – hangzott el Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár expózéjában a törvényjavaslat általános vitájában. A javaslat elfogadása nyomán a bíróságok és az ügyészségek maguk tervezhetik meg majd a költségvetésüket, szemben a mostani gyakorlattal, amelynek alapján ezt a Pénzügyminisztérium teszi – jelentette ki az államtitkár, aki hozzátette: a kormány a költségvetési törvény részeként köteles benyújtani a bíróságok és az ügyészségek által készített tervezetet. A Pénzügyminisztérium véleményét a bíróságoknak és az ügyészségeknek be kell építeniük költségvetési tervezetükbe.
A javaslat által teljesebbé válik a bíróságok és az ügyészségek függetlensége – mondta Hankó Faragó Miklós, aki hozzáfűzte: a módosításra Magyarország európai uniós csatlakozása miatt is szükség van. Mint mondta, az Európai Bizottság a Magyarországról készített jelentéseiben évről évre jelezte, hogy a bíróságok költségvetése nem elegendő, ami késlelteti az igazságügyi reformok végrehajtását. A felszólalók sorát nyitó Avarkeszi Dezső (MSZP) szerint a pénzügyi függetlenség a bírói, ügyészi függetlenség egyik alapja, márpedig ez a megoldás megteremti ennek most még hiányzó elemét. A fideszes Isépy Tamás kifejtette, hogy a javaslat költségvetéssel kapcsolatos részeit nem tudják elfogadni, ezért azt kérte, hogy e passzusokat vegyék ki az előterjesztésből. A képviselő ugyanakkor támogatásáról biztosította a javaslat ítélőtáblákkal kapcsolatos részét. Mint mondta, soha nem ellenezték az ítélőtáblák – a magyar jogtörténet hagyományainak megfelelő – létrehozását, bár mint megjegyezte, az e szintre kerülő ügyekkel egy ítélőtábla is “nyugodtan és vidáman” végzett volna. Isépy Tamás szólt arról is, hogy messzemenően nyitottak az 1997-ben “csont nélkül keresztülhajszolt” bírósági reform nyugodt és megfontolt felülvizsgálatára és egy valóságos átalakítás végigvitelére.
Salamon László (Fidesz) szerint Avarkeszi Dezső érvei a javaslat mellett abban az esetben helytállóak, ha olyan bírósági költségvetés kerül parlament elé, amilyet a kormány is támogatna. Mint mondta, ellenkező esetben előállhatna olyan helyzet – ahogy az 1994 és 1998 között meg is történt – hogy a kormánypárti képviselők módosító indítvánnyal leszavaznák az előterjesztést; ráadásul látszólag nem is a kabinet konfrontálódna a bíróságokkal. A képviselő közölte: nem osztja azt a véleményt, hogy a költségvetés alkalmas lehet a bírói függetlenség korlátozására. Hozzáfűzte: ha a bírói hatalmi ág maga állapíthatná meg költségeit, akkor az Országgyűlés a büdzsének csak egy részéről dönthetne. A költségvetés egységes, a költségvetés a törvényhozás hatáskörébe tartozik – fogalmazott Salamon László. A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy frakciója hogy meg akarja szavazni a bíróságok szervezeti kérdéseivel kapcsolatos részt, a költségvetési passzusokat azonban nem, ezért – Isépy Tamáshoz hasonlóan – arra kérte a kormányt, hogy “mentesítse” ez utóbbiaktól az előterjesztést. Az elnöklő Szájer József ezt követően lezárta az általános vitát, jelezve, hogy a részletes vitáról következő ülésén határoz az Országgyűlés.
