Nyomozást rendelt el az Országos Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen 12 állami mezőgazdasági társaság magánosítása ügyében. Az ORFK a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett alapos gyanúja miatt rendelte el a nyomozást.
A cégek eladásának vizsgálatában a Kehi megállapította: az ÁPV Rt.-t 20,67 milliárd forintos vagyonvesztés és kár érte a törvényellenes privatizáció miatt. A Kehi vizsgálata szerint az ÁPV Rt. 2001-ben térítésmentesen adott át 12 állami tulajdonú mezőgazdasági társaságot a Magyar Fejlesztési Banknak. Ezt követően az MFB kedvező fizetési feltételekkel, kedvezményesen értékesítette a társaságokat.
Információk szerint a Kehi vizsgálata megállapította: az Orbán-kabinet a 12 magánosított állami gazdaságot szabálytalanul kiemelte a termőföldről és a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alól, így agrártársaság létükre is a törvényben megszabott 10 éves bérlet helyett 50 évre köthettek haszonbérleti szerződést összesen mintegy 70 ezer hektárra — önmagukkal. Az állami gazdaságok megvásárlásához szükséges összegeket az MFB ráadásul a családi gazdaságoknak nyújtott konstrukciónál is kedvezőbb, 3 százalékos kamatra és 20 éves futamidőre hitelezte.
A Kehi szerint az ÁPV Rt. és az MFB között létrejött tranzakció jogszabályellenesen jött létre, ezért – a hivatal megállapítása szerint – azok semmisek. Hírek szerint a felelősök között lehet az ÁPV Rt., az MFB Rt. döntéshozóinak és az őket felügyelő MeH abban az időben miniszteri rangú vezetőjének felelőssége. Az Orbán-kormány még 2000 decemberében döntött úgy, hogy a 27 állami gazdaságból 14 állami tulajdonban marad, 13-at pedig értékesítenek. Az akkori miniszterelnök a döntés után elmondta: elsősorban a mezőgazdasági társaságokban dolgozóknak, illetve a helyi gazdáknak kívánják eladni ezeket a társaságokat.
A végül is privatizált 12 állami gazdaság közül a herceghalmiról az derült ki, hogy a dolgozók helyett felcsúti üzleti körök próbáltak tulajdonossá válni a társaságban, és a többi társaság között is volt olyan, amely nem a beosztottaké lett, hanem a menedzsment által létrehozott cégek tulajdonába került. Így például a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.-t a Törökszentmiklósi Vagyonkezelő Rt. vásárolta ki, amelyben tavaly nyáron a 233 dolgozó fejenként 1-1 részvényt jegyzett, míg a vezérigazgató, Papp József 3367 részvényt. Igaz, ezek az arányok később változtak, de egy újabb vezetőségi befektetői cégen, az Agrofalkon Rt.-n keresztül közvetve visszatért ez az arány a dolgozók hátrányára.
Az Orbán-kormány a privatizáció szabályozásakor mindössze annyit kötött ki, hogy a kivásárló társaságokban a dolgozóknak minimum 70 százalékban kell részt venniük, de ez nem a részvények birtoklását, mindössze a cégben való részvételt jelentette. Egy MFB-s utasítás pedig azt mondta ki, hogy a kivásárló cégen belül a dolgozók 49, a menedzsment tagjai pedig 51 százalékkal részesedhetnek. Ráadásul némely gazdaságnál nem sokkal a magánosítás előtt idegenek jelentek meg a dolgozói állományban. Õk viszont már jogosultak a 49 százaléknyi részvény birtoklására.
