Négyévnyi tiltás után hamarosan engedélyezhetik az Európai Unió országaiban a genetikailag módosított élelmiszerek előállítását és árusítását. Bár az új szabályozás meglehetősen szigorú, a környezetvédők és egyes EU-tagállamok mégsem repesnek az örömtől.
Egy csütörtökön elfogadott szabályozás nyomán rövid időn belül az EU országaiban is engedélyezhetik a genetikailag módosított (gm) élelmiszerek előállítását és árusítását. A jövőben a gm termények előállítóinak külön is tanúsítaniuk kell, hogy termékeik nem károsítják sem a környezetet, sem a fogyasztók egészségét. Az EU tagállamai 1998-ban – bár nem hivatalosan – abban egyeztek meg, hogy nem engedélyezik a genetikailag módosított élelmiszerek forgalomba kerülését. Az 1998-as döntés előtt jóváhagyott 18 termék engedélye továbbra is érvényes, ám a később benyújtott kérelmeket már az új szabályozás alapján bírálják el, írta a New Scientist.
Azok a cégek, melyek gm termékeket szeretnének előállítani, szigorúbb szabályozás alá esnek: például több adatukat kell nyilvánosságra hozniuk, mint korábban. Ezen kívül piacra kerülés után is folyamatosan figyelniük kell a termékeiket, hogy észrevegyenek bármilyen előre nem látott következményt. Az engedélyezési procedúra egy-egy termék esetében akár évekbe is beletelhet. Bár a szabályok igen szigorúak, a biotech támogatói mégis örülnek, hogy egyáltalán történt némi előrelépés. Egyébként a döntés egy gazdasági “háborút” is megelőzhet, az USA ugyanis úgy értékeli az európai ellenállást, mint a szabad piacba való beavatkozást. A Food Production Daily című lap szerint a brit kormány elsősorban azért támogatja az engedélyezést, mert attól fél, hogy biotechnológiai ipara tönkremegy a késés miatt. A lap szerint az EU ezzel szemben attól tart, hogy az európai piacra készülő, gm termékeket gyártó hatalmas amerikai vállalatok perbe kezdhetek a korlátozás miatt.
Két irányelv még elfogadásra vár: egyelőre nem jutottak dűlőre azzal kapcsolatban, hogy jelezzék-e a csomagoláson a gm-eredetet még akkor is, ha maga a termék már nem tartalmaz kimutatható gm alapanyagot (ez a helyzet például a génmódosított növényekből sajtolt olajak esetében). A britek véleménye szerint lehetetlen nyomon követni minden alapanyagot, így ennek az előírásnak nem lenne sok értelme. Franciaország szerint viszont a jelzés feltétlenül szükséges, hogy a vásárlók el tudják kerülni ezeket a termékeket. “A brit kormány ismét a biotech ipar érdekeit helyezi a vásárlók és a környezet védelme elé. Hiszen mi másért elleneznék a gm-címkézést, amikor a többi állam mind támogatja azt?” – fogalmazott a Föld Barátai (Friends of the Earth) környezetvédő szervezet egyik munkatársa, Pete Riley a The Guardian-nek adott interjújában. A másik vitatott kérdés a haszonállatok élelmezésével kapcsolatos, de valószínűleg az már nem lesz feltüntetve az állati eredetű termékeken, ha a jószág gm takarmányt kapott.
A környezetvédők óvatosan, de viszonylagos elégedettséggel fogadták az új szabályokat, mivel azok a termékek folyamatos ellenőrzését is előírják. Azonban biztosítékot szeretnének arra nézve, hogy a gm növények nem fogják “megfertőzni” a hagyományosan termelő gazdaságok növényállományát, illetve arra is, hogy a termékek megfelelően fel lesznek címkézve. A környezetvédő csoportok egyébként nagy befolyással bírnak a közvéleményre: például a Föld Barátai tiltakozó akciói nyomán gyakorlatilag az összes brit szupermarket bojkottálta a gm élelmiszerek árusítását. A döntés abban a hét tagállamban – köztük Olaszországban és Franciaországban -, ahol korábban a leghevesebben ellenezték a génpiszkálást, legalábbis vitákat gerjeszthet majd. Ez a hét állam nagy valószínűséggel országos szinten tiltja majd meg az árusítást, ha az új szabályozás hatályba lép.
