Jogerősen elutasította a Fővárosi Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében Székely Gábor magánszemély keresetét, melyben annak megállapítását kérte, hogy őt a magyarországi zsidó közösség tagjaként megsértette ifjabb Hegedűs Loránt, a MIÉP alelnöke, református lelkész.
A kereset hivatkozott ifjabb Hegedűs Lorántnak még 2001-ben országgyűlési képviselőként a MIÉP XIV. kerületi Ébresztő című lapjában megjelent Keresztyén Magyar Állam című írására, amely többek között azt tartalmazza, hogy “a galíciai jöttmentek hada… nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna-partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba… rekeszd ki őket, mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!”
A Fővárosi Bíróság egy másik, büntetőtanácsa ugyanezen írás miatt a tavaly kihirdetett elsőfokú ítéletben bűnösnek mondta ki Hegedűs Lorántot, és közösség elleni izgatás miatt másfél év három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Ez a büntetőügy védői fellebbezés nyomán még folytatódik a Legfelsőbb Bíróságon. A Fővárosi Bíróság polgári tanácsa a személyiségi jogi perben csütörtökön az elsőfokú ítélettel egybehangzóan azzal indokolta a keresetet elutasító döntését, hogy jogalkalmazóként nem tekinthet el a törvény idevágó paragrafusaitól. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis csak a konkrét, egyedi jogsértés alapján érvényesíthető személyiségi jogi igény a bíróság előtt.
- Amíg a törvény ezt így rendeli, addig a polgári bíróságnak nincs hatásköre, lehetősége az ilyen típusú, a közösséget ért sérelem esetén az egyéni sérelem elbírálására, csak ha az egyedi, konkrét – fejtegette a döntésnek szóbeli indoklásában az FB bírája. Az ügyben eljáró bíróságok szerint a jelenlegi magyar joggyakorlatban nem elfogadott az, hogy egy közösséget ért támadás esetén a közösség egyik tagja a saját nevében kérjen jogvédelmet a bíróságtól. Ennek nincsenek meg a törvényi alapjai, a polgári törvénykönyv szerint mindenki konkrétan és egyedileg csak a saját személyéhez fűződő jogok védelmében fordulhat bírósághoz.
A korábbi elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint nem tartozhat bírói mérlegelés körébe az, hogy mely társadalmi csoport tagja lehet jogosult egyéni jogérvényesítésre, példának okáért történelmi jogok vagy akár különféle érdemek címén. Az egzakt határokat nem a bíróságnak, hanem a jogalkotásnak kell megvonnia. Az elsőfokú bíróság szerint ezen a területen szükség van jogalkotásra, ahogy ezt az Alkotmánybíróság is több határozatában jelezte, ezt pedig a jogalkalmazó nem vállalhatja magára. A felperes jogi képviselője a csütörtöki tárgyalást követően megjegyezte: a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz.
