Nyolc hónapon belül minden külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak új adószámot kell kapnia. Az APEH augusztus 15-ig küldi el az érintett cégeknek az uniós adószámot. A társaságok csak ezzel használhatják ki a csatlakozás előnyeit. A cégeknek egy sor további változással is meg kell barátkozniuk: módosul a számlázási rend, az adóbevallások és a teljes export-import elszámolási rendszer.
Augusztus 15-ig minden külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás új európai adószámot kap postán az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól – mondta el a Népszabadságnak Bessenyei Gábor, az APEH nemzetközi főosztályának vezetője. Az EU-adószámra azért van szükség, hogy a vállalkozók zökkenőmentesen átállhassanak az uniós csatlakozás után életbe lépő új elszámolási rendszerbe. Az egységes piacon ugyanis teljesen másképp kell elszámolni az adásvételt – feltéve, ha az áthúzódik az elvben nem létező határokon.
Az eddigiektől jelentősen különböző számlázási, adózási és külkereskedelmi rendszerre azonban a cégek többsége nem készült fel. A Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatok komoly erőfeszítéseket tesznek ugyan, hogy minél könnyedebben átálljanak az új rendszerre, ám – a nem hivatalos adatok szerint – a magyar vállalkozások nyolcvan százaléka mind ez idáig semmit sem tett a felkészülés érdekében. Az egységes piacon teljesen más elszámolási szabályok érvényesülnek, mint Magyarországon. A csatlakozás elvben nagyon leegyszerűsítené a magyar cégek dolgát: a belső piacon ugyanis nincs export-import, az uniós tagországokba szállító magyar cégeknek vagy az onnan árut beszerző hazai vállalatoknak elvben a mostaninál sokkal egyszerűbb ügyintézésre kell felkészülniük. (Külkereskedelemnek a csatlakozás után csak úgynevezett “harmadik” országba irányuló, illetve onnan érkező áruforgalom számít majd).
Azonban a látszólagos egyszerűsödés is számos problémát hordoz magában, amelyek mindenekelőtt a tagországok eltérő adórendszeréből fakadnak. Az országok különböző mértékű áfakulcsokat alkalmaznak, és ráadásul érdekük, hogy az adót náluk fizessék meg. A vállalkozónak nem mindegy viszont, hogy az itthoni 25 százalékos áfát számlázhatja-e ki, vagy pedig – példának okáért – a Németországban maximumként alkalmazott 16 százalékosat. A rossz hír e tekintetben az, hogy az EU-szabályok szerint annak az országnak az áfamértékét kell alkalmazni, ahová az áru érkezik.
