Az európai uniós csatlakozás után a diákoknak az adott felsőoktatási intézményben kell érdeklődniük, milyen nyelvi előképzettség szükséges tanulmányaikhoz – közölte Barabás László, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (NYAT) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: akik külföldön szeretnének munkát vállalni, szintén nincs a nyelvismeretre vonatkozó központi szabályozás. Ismertetése szerint a munkahely szabja meg, szükséges-e nyelvvizsga bizonyítványt bemutatni, vagy más módon nézi meg: a munkavállaló rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal. Barabás László az oktatás kapcsán Ausztria és Bajorország példáját említve jelezte, hogy a tanárok részére sincs államilag rögzített kritérium, hanem a feladat ellátáshoz szükséges szinten kell ismerni az adott állam nyelvét. Barabás László elmondta: aggodalomra nincs ok. Az államilag elismert nyelvvizsgák Magyarországon és a külföldi államokban egyaránt nagy értékkel bírnak. A NYAT elnöke az MTI kérdésére közölte: a nyelvvizsga központoknak a közeljövőben át kell dolgozni nyelvvizsga rendszereiket, hogy megfeleljenek az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlásoknak.
A nyelvvizsga központoknak várhatóan új feladatsorokat kell készíteniük, amelyeket ki is kell próbálniuk. A munkához a NYAT szakmai segítséget nyújt, ugyanakkor az átalakítás nyelvvizsga központonként és nyelvvizsga rendszerenként 500 ezer – egymillió forintba kerülhet – mondta Barabás László. Hozzáfűzte: a testület reményei szerint a vonatkozó kormányrendelet módosítása két-három hónapon belül megszülethet, és szeptemberben életbe léphet. Ebben az esetben a nyelvvizsga központoknak az uniós csatlakozásig fél év áll rendelkezésükre a munkálatokra. A NYAT elnöke ezt az időt kemény munkával elegendőnek tartotta. Ugyanakkor azt elképzelhetőnek nevezte, hogy a megújult nyelvvizsgák működése csúszik majd. Barabás László elmondta: az Európa Tanács ajánlása annak érdekében, hogy a nyelvtudás szintjei összevethetőek legyenek, három osztályt és ezen belül osztályonként két kategóriát rögzít.
Az “A” az alapszint, a kezdő nyelvtudás szintjeit jelenti, a középfokú nyelvismeret szintjeit a “B” osztályba sorolták, míg a “C” a mesterfokú nyelvtudással rendelkezőknek járna, és az anyanyelvi szintű nyelvtudással lenne egyenértékű. Az egyes szintek mérését az ajánlás készségekre bontja: így olvasásértésre, írás- és beszédkészségre, hallás utáni megértésre, illetve közvetítői készségre. Utóbbi keretében két nyelv közötti közvetítést mérnének, ami szóban jelenthet tolmácsolást, írásban fordítást, tömörítést. A NYAT elnöke rámutatott: az átalakítás nem azt jelenti, hogy mind a hat fokozatnak meg kell jelennie. A jogszabály a mostani három fokozatú szabályozásnál kettő meglétét követeli meg. Az átalakítás után várhatóan három-négy szintnek kell megjelennie az egyes nyelvvizsgáknál. Barabás László utalt arra, hogy Magyarország jelenleg 19 nyelvvizsga központ 118 vizsgahelyén lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni.
