Zoe Lofgren demokrata képviselőnő törvénytervezete azzal szeretné védeni a digitális tartalmak fogyasztóit, hogy pontosan meghatározza, milyen típusú másolatokat készíthetnek törvényesen.
Lofgren tisztában van azzal, hogy tervezetének elfogadása a Kongresszusban gyakorlatilag kizárható, és már az is nagy siker volna, ha egyáltalán megszavazzák a napirendre vételét – mint ahogy a törvényhozás téli szünete előtt tették (ezért is terjeszti elő újból). De a képviselő asszony úgy véli, hogy a próbálkozással is sikerül széles körben tudatosítani az emberekben, hogy megoldásra van szükség. Lofgren átkeresztelte a tervezetet “BALANCE Act”-re (ahol az ‘egyensúly’ értelmű betűszó a “szerzők honorálása a fejlődés vagy a fogyasztói elvárások korlátozása nélkül” rövidítése), s szándéka szerint ebben egyértelműen meghatároznák, milyen jogok illetik meg a felhasználót az 1998-ban elfogadott, és azóta is állandóan támadott Digitális Milennium szerzői jogi törvény (DMCA) értelmében.
A tervezet megengedné a felhasználónak biztonsági mentési célból másolatok készítését, és a digitális művek megjelenítését az általuk választott eszközökön, ugyanakkor megtiltaná “a fogyasztók jogait korlátozó” ún. “zsugorfólia licencet” – vagyis azt, hogy a jogtulajdonos a csomagolásra ragasztott matricán jelezze a vásárlónak, mit nem tehet a termékkel, miután hazavitte. Ezzel lényegében lehetővé tenné, hogy a fogyasztó megkerülhesse a másolásvédelmi technológiát, amennyiben az sérti tisztességes felhasználáshoz való jogait. A DMCA legvitatottabb pontja éppen az, hogy törvényen kívül helyezi a másolásvédelem megkerülését – és ezzel büntethetővé tette a másoló szoftverek fejlesztését, vagy olyan termékek létrehozását, amely interakcióba képes lépni egy jogvédett termékkel.
A DMCA támogatói, a hanglemezkiadók (RIAA) és a mozgóképesek (MPAA) a kalózkodás megszüntetése miatt látják fontosnak a törvényt. Egyébként a RIAA annyira felháborodott a Lofgren tervezettől, hogy még kommentálni sem volt hajlandó. Az MPLA elnöke, Jack Valenti pedig nem minden költőiség nélkül úgy fogalmazott, hogy a tervezet “tőrt döf a DCMA szívébe”, hiszen lényegében törvényesé teszi a kódfeltörést, és megfosztja a tartalomtulajdonost attól a képességétől, hogy technológiai eszközökkel védje meg műveit. A BSA is “kritikus fenntartásait” hangoztatta Lofgren megközelítése kapcsán. Robert Holleyman, a BSA elnöke szerint a tervezet “aláaknázza a DMCA legfőbb célját, és azt a védelmet sérti, amely alapul szolgál a jogtulajdonosoknak az innovációhoz”. Lofgren tervezete több szempontból is hasonlít Rick Boucher demokrata képviselő januárban beterjesztett tervezetéhez, így nem meglepő, hogy mindketten támogatták egymás javaslatát.
