A csatlakozás után számottevően változnak az autók behozatalának vám- és adózási feltételei. Az EU tagországokból származó járművek vámmentessé válnak, csak az unión kívülről jövő gépkocsikra kell vámot fizetni.
Ez utóbbi esetében a jelenleg alkalmazott vámmértékek termékcsoportonként differenciáltan csökkennek, igazodva a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaihoz. A csökkenés átlagosan 30-40 százalék. Nem EU tagországban történt vásárlás esetében az államhatáron továbbra is változatlanul le kell folytatni a vámeljárást. Ha valaki külföldön (az EU övezeten kívül) vásárol személygépkocsit, akkor az alkalmazandó áfa-szabályok függenek attól, hogy új vagy használt járműről van szó, illetve az utóbbi esetben attól is, hogy a vásárló áfa-alanyként vásárolja-e meg az autót, vagy sem.
Új személygépkocsinak a legfeljebb 6.000 kilométert futott autó minősül, amelynek első használatba vételétől 6 hónapnál kevesebb idő telt el. Az EU-s származású járművet vételekor nem kell vámkezeltetni, miután a vásárlás a belső piacon történik. Ily módon a vám mellett az általános forgalmi adót (áfa), a fogyasztási adót sem veti ki a vámhatóság. A hatósági eljárással kizárólag a forgalomba helyeztetés kapcsán találkozik a vásárló. EU-tagállamban vett új autó esetén a vásárló a magyarországi áfa-szabályok, és -mértékek szerint fizet adót. EU-tagországban az eladó nem számít fel áfát az új jármű után, a magyar vásárlónak kell az áfát az APEH-nek bevallania és megfizetnie. A jármű forgalomba helyezése Magyarországon történik. Használt személygépkocsik esetén más az eljárás, ha a vásárló vállalkozás és más, ha magánszemély. Amennyiben a vásárló olyan magyar vállalkozás, amely rendelkezik az unión belüli ügyletekben használandó áfa-azonosító számmal, úgy az előzőekkel azonos módon történik az adózás, az ügylet Magyarországon lesz adóköteles.
Ha magyar magánszemély, vagy uniós áfa-azonosító nélküli vállalkozás képviselője utazik ki egy másik tagállamba, hogy gépjárművet vásároljon, akkor az ottani áfa-mértéket számítják fel a vásárláskor. A jelenlegi EU tagállamok többségében az áfa-mértéke alacsonyabb a hazainál, kivéve Svédországot és Dániát, ahol szintén 25 százalékos az alkalmazandó adókulcs. A jelenlegi magyar rendelkezések szerint, ha valaki magánemberként kíván használt autót behozni, akkor vámot, fogyasztási adót, környezetvédelmi díjat és mindezek után áfát is kell, hogy fizessen a vámérték alapján. A vám mértéke az uniós országokból származó autók esetében már most is 0 százalék, a fogyasztási adó mértéke 10-32 százalék közötti a járműtől függően, az általános forgalmi adó pedig 25 százalék. A csatlakozást követően a személygépkocsi behozatalához vagy belföldi megvásárlásához kapcsolódó fogyasztási adó megszűnik, és helyébe a jármű forgalomba helyezéséhez kötött regisztrációs adó lép, tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses járművet az unió területén, avagy harmadik országban vásárolták-e.
A regisztrációs adó mértéke megegyezik a jelenleg alkalmazott fogyasztási adóéval, alapját új személygépkocsi esetében a nettó ár, használt autó esetében a piaci értéket tükröző Eurotax-katalógusban meghatározott érték adja majd. A regisztrációs díj nem ütközik az uniós szabályokba, több tagország is alkalmazza, Finnországban például mértéke a behozott autó értékének 100 százaléka. A szakemberek szerint szinte biztosra vehető, hogy Magyarország EU-csatlakozása után ismét megnő a használtautók behozatala, hiszen a 2003. januártól megszigorított behozatali korhatár és a 2004. január elsejétől érvénybe lépő Euro-3-as környezetvédelmi motornorma, jövő év május 1-jén érvényét veszti, megvalósítva ezzel az áruk szabad mozgását kimondó alapvető EU-direktívát.
