Tocsik Márta polgári perében az ügyészség ideiglenes intézkedést kért arra a bankszámlákon, illetve ingatlanban lévő több száz millió forintos vagyonra, amelynek bűnügyi zárlatát a napokban oldotta fel a Legfelsőbb Bíróság büntetőperben kihirdetett jogerős ítéletével.
A polgári perben péntekre kitűzött tárgyaláson a Fővárosi Bíróság nem tudta érdemben tárgyalni az ügyet, mert az iratok a Legfelsőbb Bíróságon (LB) vannak az ott folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban. Ebben a polgári eljárásban a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kéri az alperes Tocsik Márta, illetve ÁPV Rt. között 1996-ban megkötött, 804 millió forintos sikerdíj kifizetéséhez vezető megbízási szerződések semmisségének kimondását. Az LB tavaly októberben kihirdetett jogerős részítéletében jó erkölcsbe ütközés címén kimondta a szerződések semmisségét és új elsőfokú eljárás lefolytatására utasított a jogkövetkezmények megállapítása tekintetében. Az FB-nek tehát a pénteken indult per során abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy mekkora sikerdíjat vehet fel a polgári törvénykönyvben rögzített “jó erkölcs” követelményével összhangban Tocsik Márta.
Az FB pénteken fél évvel elhalasztotta a pert és októberre tűzte ki a következő tárgyalást, bízva abban, hogy addig az LB dönt a polgári ügyben tavaly kihirdetett jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmekről. Jován László ügyvéd, Tocsik Márta jogi képviselője az MTI érdeklődésére elmondta: azért nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mert álláspontja szerint a szerződések semmisségének alapjául szolgáló jó erkölcsbe ütközés tekintetében az LB ítélkezési gyakorlata ellentmondó. Továbbá az ügyvéd szerint téves jogértelmezésen alapul az ítélet. Jován László elmondta: az ügy kapcsán az Alkotmánybírósághoz is fordult. Beadványában arra mutat rá, hogy a jogállamiság lényegi tartalmát alkotó jogbiztonság elvét sértik az egymásnak ellentmondó legfelsőbb bírósági döntések. Ugyanakkor az LÜ is felülvizsgálati kérelemmel támadta az LB polgári döntését. A jogerős ítélet ugyanis nem adott helyt az ügyészségi kereset azon érvelésének, hogy a szerződések semmisek jogszabályba ütközésük, illetve a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő érték-aránytalansága miatt is. Ebben az eljárásban az ügyészség célja a közérdekben esett érdeksérelem orvoslása.
Feltehetően azért van szükség az ügyészség szerint az ideiglenes, első fokon is végrehajtható intézkedésre, hogy a kereseti követelés alapjául szolgáló vagyont utóbb ne lehessen jogellenesen kivonni egy esetleges későbbi jogerős marasztaló ítélet végrehajtása alól. Azaz, ne tűnjenek el a bűnügyi zárlat alól felszabadult százmilliók. A felek között felvetődött az is, hogy talán célszerűbb lenne egy másik, felperesként az ÁPV Rt. által Tocsik Márta ellen indított, de évek óta felfüggesztett polgári perben rendezni az elszámolási vitát. Abban az eljárásban viszont a jogásznő élt ellenkeresettel, mert álláspontja szerint elvégzett munkája egy részéért még egyáltalán nem kapott semmiféle díjazást. – A két ügy találkozott, a váltót átállították, valami ésszerű megoldást kell találni – vélekedett az eljárás egyik szereplője. A LB büntetőtanácsa a napokban összesen mintegy 459 millió forint értékű, részben a Postabank számláján, illetve a Fővárosi Bíróság letéti számláján készpénz formájában, részben pedig ingatlanban lévő vagyon bűnügyi zárlatát oldotta fel.
