Kétszer szavazta le a parlament hétfőn Polt Péter legfőbb ügyész válaszát, előbb egy MSZP-s, majd egy SZDSZ-es interpelláció után.
Tóth Károly szocialista képviselő azt kérdezte: miért nem jár el a legfőbb ügyész azokban az ügyekben, amelyekben az Orbán-kormány vezető tisztségviselői érintettek. Kifejtette, az Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának informatikai kormánybiztossága működése során felmerült a gyanú, hogy az egységes hírközlési törvényhez kapcsolódó rendeletek megalkotásával olyan szerződéseket kötött, amelyeknek nagyobb részében teljesítmény nélkül több száz millió forintos kifizetések történtek. Polt Péter egyebek között leszögezte, hogy a nyomozás befejezésének határideje 2003. június 2-a. Biztosította a képviselőt, hogy a nyomozás addigra befejeződik. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség szakszerűen, törvényesen és gyorsan végezte feladatát. Gusztos Péter (SZDSZ) azzal összefüggésben kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy szabad demokrata politikusok több mint két éve tettek feljelentést a Magyar Televízió Rt. pazarló gazdálkodása nyomán. Hangsúlyozta: a nyomozás több mint két éve az ügyészség szoros felügyelete alatt zajlik, ennek ellenére a sajtó arról adott hírt, hogy a gazdasági bűncselekmények lezárásában előrelépés nem történt. Polt Péter visszautasította, hogy az ügy felderítésében ne lett volna előrelépés, és kijelentette: ha lesz elég bizonyíték, megtörténik a gyanúsítás, illetve a vádemelés.
Szintén ez ügyben intézett Gusztos Péter azonnali kérdést Lamperth Mónika belügyminiszterhez, amelyben azt kifogásolta, hogy nem történt előrelépés a szabad demokrata politikusok több mint két éve tett feljelentése nyomán a Magyar Televízió Rt. pazarló gazdálkodása miatt. A képviselő Lamperth Mónika véleményét kérte ki annak kapcsán, hogy az ügy egy jól elkülöníthető részét a rendőrség azért nem választhatta le a teljes ügyről, s nem adhatta át vádemelésre, mert az ügyészség ezt a döntést hatályon kívül helyezte. Lamperth Mónika válaszában jelezte: amennyiben a rendőrségnek és az ügyészségnek a jogi véleménye különbözik, úgy a hatályos jogszabályok szerint az ügyészség véleménye a mérvadó. Ezt alkalmazták a Gusztos Péter által felvetett esetben is. Horváth Balázs (MDF) azonnali kérdésben arra várt választ a legfőbb ügyésztől, hogy a Tocsik-ügyben erkölcsös-e, ami jogszerű, vagy mikor válik szét az erkölcs és a törvény. Az MDF-es politikus előrebocsátotta, hogy tudomásul veszi a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntését a Tocsik-ügyben, de választ vár arra, hogy a legfőbb ügyész erkölcsösnek tartja-e azt a megközelítést, amely a médiában szinte szlogenszerűen visszatér, hogy Tocsik Márta körülbelül 30 milliárd forintot spórolt meg az államnak. Horváth Balázs szerint Tocsik Márta tevékenységével “úgy takarított meg 30 milliárd forintot, hogy ennyivel kevesebbet kaptak a települési önkormányzatok”.
Polt Péter válaszában előrebocsátotta: az ügyészség mindvégig következetes álláspontot képviselt az ügyben. Hozzátette: ami a jó erkölcsöt illeti, akkor tud csak nyilatkozni, amennyiben a törvény beemeli a jó erkölcsöt a jogi fogalmak közé. Felhívta a figyelmet arra: a Legfelsőbb Bíróság egy még folyamatban lévő polgári ügyben a sikerdíj mértékét jó erkölcsbe ütközőnek minősítette. A legfőbb ügyész jelezte: az írásbeli ítélet kézhezvétele és áttanulmányozása után döntenek arról, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtanak-e be. Medgyessy Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában kijelentette: a sok igen szavazat a szombati népszavazáson azt mutatja, hogy megvalósult a nemzeti konszenzus az EU-csatlakozás kérdésében. A miniszterelnök köszönetet mondott a parlamenti pártoknak, hogy együtt kampányoltak a csatlakozás támogatásáért és a népszavazáson való részvételért. Kiemelte: az elkövetkező hónapokban a további felkészítés és az erőgyűjtés időszaka jön, annak érdekében, hogy az ország versenyképesen és megfelelő energiával tudjon működni az uniós csatlakozás után.
A parlamenti frakciók vezetői örömtelinek nevezték a szombati EU-népszavazás sikerét, az ellenzék pártok felszólalói ugyanakkor bíráló szavakkal illették a referendumot felvezető kampányt, és azt mondták, annak hibái vezettek az alacsony részvételi arányhoz. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a fizetési-, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényt, valamint a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakítására vonatkozó országgyűlési határozatot. A fizetési-, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényt az Európai Unió vonatkozó irányelvének a magyar jogrendszerbe való beépítése tette szükségessé, hatályba lépésére is az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor kerül sor. Az irányelv harmonizálásának eredményeként erősítik a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek pénzügyi stabilitását, csökkentik a rendszerek kockázatát. A parlament 203 igen szavazattal 160 tartózkodás mellett döntött a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról.
A határozat értelmében az Országgyűlés többek között arra kéri fel a kormányt, hogy indítson felvilágosító kampányt a családon belüli erőszak ellen, dolgozza ki a megfelelő jogszabálytervezeteket a bántalmazó az áldozattól távol tartására, a tanúvédelem megerősítésére, a menedékhálózat kiszélesítésére, valamint arra, hogy a bíróságok az ilyen eseteket soron kívül tárgyalják. A képviselők szavaztak a légtérhasználatot vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslathoz beérkezett módosító indítványokról is. Az előterjesztő Simicskó István (Fidesz) által támogatott technikai jellegű módosító javaslatokon kívül a kormánytöbbség elfogadta azt az indítványt is, amely a bizottság jelentéstételi kötelezettségének határidejét 2003. december 31. helyett a bizottság megalakulását követő harmadik hónap végében határozza meg. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel döntött a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. és 2001. évi jelentés elfogadásáról.
