Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének megítélése szerint az EU intézményeinek reformjával foglalkozó konvent jól halad, s ezt megerősítette az állam- és kormányfők szerdai eszmecseréje is – mondta Athénban az EU csúcsértekezletének második napján Reijo Kemppinen, a bizottsági elnök szóvivője.
Az uniós reformok néhány fontos pontján a bizottsági elnök
megítélése szerint már kialakult az egyetértés a konventben. A
bizottság ebből fontosnak tartja, hogy a közös külpolitika leendő
egy személyű képviselője, az EU afféle külügyminisztere a
bizottságban foglaljon helyet.
A csütörtöki Európai Konferencián, amelyen az EU mai és
csatlakozó tagjain kívül még 15 szomszédos ország, összesen 40 állam
vezetői vettek részt, az egyik fő téma a kibővített EU szomszédsági
politikája a bizottság részletes javaslata alapján. Ennek lényege,
hogy a balkáni országok középtávon az unió tagjaivá válhatnak, míg a
többiekkel egy hosszú folyamat eredményeként egyre elmélyültebb
együttműködést alakít ki az EU, s ez kiterjed majd nemcsak az
egységes belső piachoz való hozzáférésükre, hanem közös jogszabályok
érvényesítésére a környezetvédelemtől a határrendészeti és
igazságügyi intézkedésekig.
Végső soron ezek az országok hasonló
helyzetbe kerülhetnek, mint az Európai Gazdasági Térség mai országai
- Norvégia, Svájc, Liechtenstein -, miközben az EU ajtaja nyitva marad
minden olyan ország előtt, amely teljesíti a tagság követelményeit.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az elmélyült szomszédsági
együttműködésbe is csak olyan országok kerülhetnek be, amelyek
eleget tesznek az alapvető jogok érvényesítésében az EU
feltételeinek.
A mostani európai értekezletre azért hívták meg
például Ukrajnát és Oroszországot, mert ezek a kibővített unió
szomszédai, míg a kaukázusi országok például nem – mondta a szóvivő.
Elmondta, hogy Irak ügye nem szerepelt a csúcs napirendjén, de
kétoldalú alapon intenzív megbeszélések folytak, milyen szerepet
töltsön be az ENSZ és főleg az EU a humanitárius segélyezésben, és
az ország talpra állításában. Tony Blair brit miniszterelnök
elmondta, hogy a koalíciós erőknek még néhány napra van szükségük a
biztonság megteremtéséhez szerte az országban. Már folynak a
tárgyalások a nemzetközi vöröskereszttel a segélyszállítmányok
megindításáról.
Jean-Christophe Filori, a bővítési biztos szóvivője hangoztatta,
hogy Ciprus ügyében még remélhetőleg nem hangzott el a végső szó. Ha
a csatlakozási szerződések parlamenti megerősítési folyamata idején,
tehát a következő 12 hónapban mégis helyreállna a szigetország
egysége, akkor a ciprusi szerződésben van egy záradék arra, hogyan
integrálódik a sziget ma török megszállás alatt levő északi harmada
is az EU-ba. Ha viszont nem változik a helyzet, akkor az EU aligha
kezdi meg a tárgyalásokat Törökországgal a csatlakozásról.
