Az Európai Unió külügyminiszterei szombaton egyetértésre jutottak, hogy kidolgozzák a szervezet első közös biztonsági stratégiájának tervezetét, s ezzel lépést tesznek az olyan, káros diplomáciai szakadások megelőzésére, mint amilyen az iraki válság kapcsán tört ki a tagállamok között.
Ezt a tervet Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter, a tanácskozás házigazdája jelentette be, miután a 15 jelenlegi és a 10 csatlakozó tagállam diplomáciáinak vezetői a legkeletebbre fekvő görög sziget, Kaszterlórizon kikötőjében, egy hajón megvitatták az európai biztonságpolitika és a feszült transzatlanti kapcsolatok kérdéskörét. A nem hivatalos tanácskozáson – amely az első olyan külügyminiszteri rendezvény volt, melyen mind a 25 állam részt vehetett – jelen volt Kovács László külügyminiszter is.
“Mindannyian egyetértünk abban, hogy válság, vagy legalábbis probléma van a transzatlanti kapcsolatokban” – mondta Papandreu sajtótájékoztatóján, hozzátéve: “ha lényegi párbeszédet akarunk az Egyesült Államokkal, az első és legfontosabb annak kidolgozása, hogy vajon mik a mi prioritásaink.”
Ezért a miniszterek megállapodtak abban, hogy megbízzák Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét az európai biztonsági stratégia felvázolásával. Az első változatnak, valamint a szorosabb európai védelmi integrációra, és a NATO tervezett gyorsreagálású erejével tervezett EU-együttműködésre vonatkozó javaslatoknak még az Európai Unió június közepén tartandó görögországi csúcsértekezlete előtt el kellene készülniük – írja a Reuters.
A hírügynökség szerint a cél, hogy megteremtsék a fenyegetést jelentő veszélyforrások közös értékelését olyan kérdésekben, mint a tömegpusztító fegyverek, a terrorizmus, a zűrzavarba süllyedt, úgynevezett sikertelen államok, a regionális konfliktusok és a menekültáradat. Ez lehetővé teszi az elkövetkezendő válságok jobb előrejelzését és végső soron egy közös doktrína elfogadását arról, hogy mely esetekben számít helyénvalónak az erő alkalmazása.
A kétnapos miniszteri találkozó a résztvevők szerint megmutatta, hogy a jelenlegi és jövendő EU-államok immár túl akarnak lépni az iraki kérdés okozta korábbi megosztottságon. Ennek jeleként még pénteken megállapodtak, hogy egyeztetett módon küldik vissza misszióvezetőiket Irakba – szombaton pedig gyakorlatilag mindenki úgy nyilatkozott, hogy nem fog új törést okozni az EU-n belül az iraki békefenntartásra vonatkozó, néhány órával korábban kiszivárogtatott amerikai elképzelés. (Eszerint az Egyesült Államok három övezetre kívánja osztani Irakot, amelyből kettőt Lengyelország, illetve Nagy-Britannia felügyelne, a harmadik pedig az Egyesült Államoknak jutna, s ehhez nem szükséges az ENSZ jóváhagyása.) Bár az első előkészítő konferenciára az Irak elleni háborút ellenző Franciaország és Németország meghívást sem kapott, s egyes résztvevők elismerték, hogy csak most, a sajtóból ismerték meg a terv részleteit, Papandreu szerint a kontingens felállítására vonatkozó amerikai terv nem osztja meg az Európai Uniót. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint ez az elképzelés nem teremt új helyzetet és nincs ellentétben azzal a német szándékkal, hogy a háború utáni Irakban az ENSZ szerepet játsszon. Per Stig Moeller dán külügyminiszter pedig (Dánia támogatta az amerikai hadjáratot és részt is akar venni a stabilizáló erőben) azt hangsúlyozta: szeretné, ha az ENSZ legitimálná az amerikai tervezetet. Az ENSZ-nek két lehetősége van: vagy törvényesíti ezt a missziót, vagy kéksisakosokat küld Irakba. Én úgy látom, ez utóbbit nem akarja” – mondta a dán diplomácia vezetője.
Végül a tanácskozáson szóba került négy EU-állam e heti “minicsúcsa” is, az a keddi találkozó, ahol Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg vezetői az európai védelempolitikai együttműködés megerősítése érdekében kezdeményezték egy Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió megteremtését, valamint közös európai gyors reagálású erő és egy többnemzetiségű főparancsnokság felállítását. A mostani külügyminiszteri megbeszélés adott alkalmat az első átfogó vitára e javaslatokról, s Dominique de Villepin francia külügyminiszter szerint a vita “nagyon jó volt”. Villepin szerint a mostani reakciók gyökeres változást jelentettek a keddi csúcsot követő, elég fagyos nyilatkozatokhoz képest. Louis Michel belga külügyminiszter ugyanakkor elmondta: a NATO meggyengülésétől tartó Lengyelország álláspontja meglehetősen kritikus volt, a csehek, a szlovákok és a finnek pedig “pontosításokat” kérnek a “Négyek” azon javaslatáról, hogy az EU jövendő alapokmányába kerüljön be a tagállamok “kölcsönös szolidaritásának és védelmének paragrafusa”.
