A Magyar Autóklub szeretné előmozdítani az arányos és igazságos parkolási díjfizetés kialakításának rendjét, és célja nem a bliccelő autósok segítése, hanem azoknak támogatása, akik törvényes alapon kívánják vitatni a parkolási társaságok megalapozatlan követeléseit.

Ezt Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub (MAK) Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke, a Legfelsőbb Bíróság (LB) április 30-i, számukra kedvező döntésével kapcsolatban közölte, az MTI részére eljuttatott közleményben. Az LB felülvizsgálati eljárás keretében hozott döntése szerint jogsértő volt a fővárosban parkolási díjat nem fizető autósok adatainak kezelése. Eszerint a Belügyminisztérium adathivatala jogellenesen kezelte, illetve továbbította a parkolási díjat nem fizető autósok személyi adatait a Centrum Parkoló, illetve az Euro-Inford Adatkezelő Kft.-nek. A jogi képviselő az LB ítéletet kommentálva kiemeli, hogy személyes adata csak természetes személyeknek lehet, tehát az LB ítélete csak a magánszemélyek tulajdonában lévő autók parkolási ügyében bír jelentőséggel.

Kovács Kázmér szerint az ítélethirdetés után az ügyben érintett parkolási társaságok azonban nem az ítéletről, azaz az eddig éveken keresztül folytatott törvénysértő gyakorlatukról beszéltek, hanem a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló új jogszabályról, amely mindössze 11 nappal az LB ítélet kihirdetése előtt, 2003. április 19-én lépett hatályba. Ez a parkolási szolgáltatást nyújtó társaságok részére lehetővé teszi a parkolási díj meg nem fizetése esetén bizonyos személyes adatok igénylését a BM adathivatala nyilvántartásából. A Magyar Autóklub jogi képviselője szerint ez az új jogszabályi rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, ahogy a parkolási társaságok a nyilatkozataik szerint értelmezni kívánják. Az új jogszabály a hatályba lépése előtti időre nézve ugyanis nem is teheti lehetővé a személyes adatok kiszolgáltatását, mert ezzel a személyes alapjogok olyan visszamenőleges korlátozására kerülne sor, amely alkotmányellenes.

Másrészt az idézett jogszabály csak kivételesen, a parkolási díj meg nem fizetése esetén, és csak ez év április 19-től teszi lehetővé a parkolási szolgáltatást nyújtó társaságok részére egyes személyes adatok, például a tulajdonos megváltozott lakcíme kiszolgáltatását, vagyis a vitatott esetekben nem. Amennyiben a BM adathivatala a fentiekkel szemben a parkolási társaságok téves és alkotmányellenes jogszabály-értelmezését teszi magáévá és visszamenőleges időre is kiszolgáltatja a vitatott jogalapi követelésekre nézve is az autósok személyes adatait, akkor nagy valószínűséggel újabb vesztes per kockázatának teszi ki magát. Kovács Kázmér szerint az LB-ítélet lehetséges következményei a lezárt ügyek esetében a következők. Ha az autós korábban megnyerte a pert, vagy a parkolási társaság elállt vele szemben az igény érvényesítésétől, de az autós költségei vagy azok egy része megtérületlen maradt, kártérítési igényt nyújthat be. Egy másik lehetőség, hogy nem vagyoni kárigényt nyújt be az érintett autós a személyes adat védelméhez fűződő érdek sérelme miatt, de az már kérdéses, hogy azt a bíróság mikor, mely esetekben látja megítélhetőnek.

A sérelem tömeges előfordulása vethető fel, amennyiben a több százezer autós sérelmére elkövetett személyiségi jogsértés a BM adathivatala törvénysértésének társadalmi jelentőségét, illetve a törvényszegés súlyát jelentős mértékben növeli. Ezért a nem vagyoni kárigény az egyes autós részéről a sérelem viszonylag csekélyebb mértéke ellenére is érvényesíthető. Kovács Kázmér szerint a felszólításra vagy ítéletre tartozatlanul kifizetett parkolási díjak visszatérítésére irányuló igény is felmerülhet, ha valaki annak idején esélytelennek látta a parkolási társasággal szembeni alibijét az adott időpontra igazolni, s ezért a pótdíjat inkább befizette. Ez esetben a BM adathivatalával szembeni kárigényét érvényesítheti, ha időközben előkerültek azok a bizonyítékok, melyek igazolják, hogy tartozatlanul fizetett és sértőnek találja, hogy a személyes adatait a hozzájárulása nélkül továbbították. A MAK jogi képviselője szerint a legbizonytalanabb azon autósok részéről bármilyen igény érvényesítése, akik bizonyítottan túllépték a parkolási időt és nem fizettek, bár elvileg ez sem lehetetlen.