A brit belügyminiszter helyett a bírák dönthetik el a jövőben, hogy az életfogytig tartó börtönre ítélt bűnözőknek mennyi időt kell minimálisan rács mögött tölteniük, és egyes bűncselekményekre ténylegesen életfogytig tartó elzárást kell majd kiróni – ezek a fő elemei a szerdán bejelentett brit büntetőjogi reformterveknek.
Nagy-Britanniában a jelenleg érvényes jogszabályok alapján az esküdtek által szándékos gyilkosságban bűnösnek talált vádlottakat a bírónak mérlegelés nélkül életfogytiglanra kell ítélnie, majd javaslatot kell tennie arra, hogy az elítéltnek legalább mennyi időt kelljen börtönben töltenie. Nagy-Britannia három országa közül kettőben – Angliában és Walesben -, valamint Észak-Írországban a brit belügyminiszteré a végső szó annak eldöntésében, hogy az egyes esetekben az életfogytiglan ténylegesen meddig tartson; a miniszter a bíróság által javasolt időtartamot meg is hosszabbíthatja. A szándékos emberölésért életfogytiglanra ítéltek jelenleg átlagosan 15 évet ülnek Nagy-Britanniában. Skóciában a helyi parlament már megváltoztatta a törvényt, így ott a brit belügyminiszternek már nincs beleszólása a bírósági ítéletekbe.
A David Blunkett belügyminiszter által bejelentett módosítási tervek, amelyekről szerdán kezdődött a politikai vita Nagy-Britanniában, azért váltak szükségessé, mert a hazai és a uniós jogi fórumokon az utóbbi években egyre több támadás éri azt a joggyakorlatot, hogy kormányzati politikusok látnak el bírósági feladatokat börtönbüntetések hosszának meghatározásával. A tervezet szerint sem bővül azonban jelentősen a bírák mozgástere: Blunkett javaslatcsomagja alapján a parlament fogja meghatározni, hogy adott gyilkosságfajtára a bírónak automatikusan milyen hosszúságú börtönt kell kiszabni.
A belügyminiszter a szerdán előterjesztett csomagban azt javasolta, hogy a legalantasabb esetekre – gyermekek sérelmére, szexuális indíttatásból elkövetett gyilkosságokra, vagy halállal végződő terrorista támadásra – ténylegesen és kötelezően életfogytig tartó elzárást kelljen kiszabni. A brit jogrendszernek egyébként nem az egyetlen, Európában egyedülálló vonása, hogy a belügyminiszter joga meghatározni egyes büntetések hosszát. Nagy-Britanniában a legfelsőbb bíróság, vagyis a legfőbb fellebbviteli fórum szerepét a parlament felsőháza látja el, a legfőbb bíró pedig a lordkancellár, a felsőház – a Lordok Háza – elnöke. Mindemellett ő látja el a brit kormányzati rendszerben külön nem létező igazságügyminiszter feladatait is.
