A vállalkozókat és a hitelezőket komoly hátrány érheti, ha az EU-csatlakozás időpontjára a ma hatályos csődtörvényt nem tudja felváltani az új fizetésképtelenségről szóló törvény.

Erről Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke beszélt az MTI-nek az egyesület szakmai fórumát követően csütörtökön Budapesten.

– Erőteljes lemaradásban van a jogalkotás a hitelezővédelmi és fizetésképtelenségről szóló törvény előkészítését illetően, a fórum részvevői csak remélik, hogy a törvény kodifikációja ez év végére elkészül és a tervezet 2004-ben az Országgyűlés elé kerülhet. Az új jogszabály a hatályos csődtörvénnyel szemben a cégek reorganizációjának lehetőségét állítja előtérbe – mondta az elnök.

Molnár György szerint a csődtörvénnyel kapcsolatban a csatlakozó országoknak nincs jogharmonizációs kötelezettségük, saját érdekükben azonban érdemes a fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályok újrafogalmazása az EU-normáknak megfelelően.

Az EU-országok meghatározó gazdaságai fizetésképtelenségről szóló törvényeik középpontjába a nehéz helyzetbe került cégek működőképességének helyreállítását, a reorganizációt helyezik. A csődtörvényt felváltó új fizetésképtelenségi törvény alapja, hogy a hitelezők és a gazdálkodó szervezetek között megegyezés jöhessen létre.

Az új szabályozás lehetővé tenné a hitelező számára, hogy már az első fizetési határidő elmulasztása után – nem kellő adósi reagálás esetén – szakértői segítséggel betekintsen a cég gazdálkodási és pénzügyi folyamataiba.

A reorganizácós folyamatban nem szükséges közvetlen bírósági közreműködés, mivel jogi és pénzügyi ismeretekkel rendelkező vagyonfelügyelőt és reorganizációs szakértőt vonnának be.

Míg az EU-országokban egy sikertelen reorganizáció után, felszámolási eljárással a hitelező átlagosan a tartozás 50 százalékát kapja vissza – sikeres reorganizációval ennél többet -, Magyarországon ez az arány mindössze 1 százalék.

Molnár Marcell, az Európai Jogakadémia főtitkára arra figyelmeztetett: amennyiben nem születik meg az új fizetőképtelenségről szóló törvény, úgy az EU-ban érvényes szabályozás automatikusan felülírja majd azokat a rendelkezéseket, amelyek az EU-szabályozással ellentétesek.

  • Ez azt is jelenti, hogy a magyarországi hitelezők joghátrányba kerülhetnek egy felszámolási eljárás megindításánál, a magyar csődtörvény ugyanis például kizárja, hogy egy németországi GmbH itteni telephelye ellen felszámolási eljárást indítson egy magyar hitelező, ugyanakkor az EU-szabályozás szerint egy magyarországi cég EU-tagországban működő telephelye ellen megindítható lesz az eljárás – mondta a főtitkár.