A parlament Informatikai és Távközlési Bizottsága szerdai meghallgatásának fő témája a nyílt forráskódu szoftverekről szóló tájékoztató volt.
Sajtóközlemény:
A parlament Informatikai és Távközlési Bizottsága szerdai meghallgatásának fő témája a nyílt forráskódu szoftverekről szóló tájékoztató volt. A szabad szoftverekkel foglalkozó civil szervezetek (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, FSF.hu alapítvány, Összefogás a Szabad Szoftverek Elterjesztéséért Alapítvány, Magyar BSD Egyesület és Magyar Tartalomipari Szövetség) vázolták az általuk elképzelt Nemzeti Szabad Szoftver Stratégiát, és figyelmeztettek, hogy az Európai Parlament előtt fekvő szoftverszabadalmi irányelv-tervezet, valamint a szerzői jogi törvény -amely átdolgozásának előkészítését az Igazságügyi Minisztérium már megkezdte- azonnali lépéseket tesz szükségessé. A parlamenti patkó mindkét oldalán ülő képviselők rendkívüli érdeklődéssel kísérték az előadást, a napirendi pont tárgyalása a kérdésekkel együtt körülbelül másfél óráig tartott. A képviselők a “véleménykörben” támogatásukról biztosították a Nemzeti Szabad Szoftver Stratégia ügyét.
Simon Gábor (MSZP) elmondta, hogy a szabad szoftverek lehetőségeinek kihasználása komoly lehetőség a kis- és középvállalkozások számára. A szabad szoftverek használata véleménye szerint az “európai út”. Kifejtette, hogy a kormánynak aktív kezdeményező magatartást kell a témában folytatnia, és a közbeszerzés rendszerének megfelelő átalakítását, valamint az oktatás területén végzendő komoly erőfeszítéseket jelölte meg, mint legfontosabb irányokat. Nagyon fontos érvként jelenítette meg azt a tényt, hogy számításai szerint a kormány a szoftverpark körülbelül két évente történő lecserélésére körülbelül 9-9.5 milliárd forintot költ alkalmanként.
Mécs Imre (SzDSz) javasolta a szerzői jogi törvény olyan módosítását, amelynek értelmében szerzői jogi védelemre csak azok a szoftverek tarthatnának számot, amelyek forráskódját annak készítője közzéteszi vagy letétbe helyezi. Úgy gondolta, hogy ezzel különböző visszaélések megakadályozására lehetne a törvényi alapot megteremteni. Elmondta, hogy az elektronikában is, de a szoftverfejlesztésben különösen, a fejlesztési modell összetorlódott, így a szabványok helyére lépő szokványok meghatározására az erőfölénnyel rendelkező cégeknek lehetőségük van. Úgy fogalmazott: “Nem szerencsés szabadalmi oltalmat rendelni a szoftverekhez.”, és szükségesnek látta, hogy a kormány ezt a véleményt az Európai Parlamentben képviselje. Elmondta, hogy véleménye szerint a szabad szoftverekkel szemben a pozitív diszkrimináció elvét kell alkalmazni.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke zárszóként elmondta: nagy szükség van arra, hogy kormányzati szabad szoftver stratégia készüljön. Megemlítette, hogy nem pozitív diszkriminációra, hanem a diszkrimináció megszűntetésére van szükség, oly módon hogy a kormányzat a nagy kereskedelmi szoftvercégek által elnyomott szereplőket -így a szabad szoftvereket is- segíti. Konkrét javaslatként felvetette a szerzői jogi törvényben a közös jogvédelem kialakítását a szabad szoftverekre vonatkozóan. Felajánlotta az Informatikai és Távközlési Bizottság által nyújtott lehetőségeket a szabad szoftverek ügye mellé álló civil szervezetek számára. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az Informatikai és Távközlési Bizottság jelzést juttat el a kormány felé, a kormányzati szabad szoftver stratégia kidolgozásának érdekében. Mint mondotta, az erről szóló döntésre egy következő bizottsági ülésen kerülhet sor.
A beszéd és a diák megtalálhatók a http://321.hu/csa/ url-en
Szervác Attila
