Egy év alatt harminc százalékkal többen kerültek fel a bankok feketelistájára, és emiatt legalább öt évig nem vehetnek fel hitelt.
A bankok sokszor el sem árulják, hogy miért nem adnak hitelt, pedig az adatvédelmi törvény szerint az ügyfelekkel ezt közölni kellene.
Csalók, szélhámosok, feledékenyek és pechesek. A Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. valamennyiükről pontos nyilvántartást vezet. A pénzintézetek által létrehozott feketelista tavaly ilyenkor még 80 ezer, ma már 110 ezer nevet tartalmaz. Ha valaki tudni szeretné, hogy rajta van-e a listán, a bankjához kell fordulnia. Rácz Lajos a részvénytársaság ügyvezetője a Tényeknek elmondta, hogy naponta mindössze ketten-hárman kérnek felvilágosítást arról, hogy szerepelnek-e a listán.
Az adatvédelmi törvény szerint az ügyfélnek joga van tudni arról, hogy neve szerepel-e bármilyen, úgynevezett negatív nyilvántartásban. Illés Zoltán a Kereskedelmi és Hitelbank ügyvezető igazgatója a Tényeknek elmondta: ha az ügyfél kitölt egy kérelmet, akkor a bank napokon belül, egy lezárt borítékban köteles a tudomására hozni, hogy rajta van-e a listán.
Vannak olyan bankok is, ahol nem árulják el, hogy ügyfelük nevét feltették-e az adóslistára, azt pedig nem tudják megmondani, az ügyfél miként szerezhet tudomást a nyilvántartásba vételről. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint ha valaki igényt tart az információra, akkor a banknak kötelessége megadni a felvilágosítást, ha nem így tesz, jogszabályt sért.
