Szélesebb jogosítványai lesznek a munkaügyi ellenőrzésnek július 1-jétől. A felügyelők ezentúl vizsgálhatják a külföldi munkáltató munkavállalójának magyarországi munkavégzését is.
Ez abból következik, hogy a munka törvénykönyvének (Mtk.) hatálya is kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Az Mtk. előírja, hogy ha a külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés, illetve munkaerő-kölcsönzés szabályai szerint végez munkát Magyarországon, a munkavállalóra a leghosszabb munkaidő, a legrövidebb pihenőidő, az éves szabadság, a legalacsonyabb munkabér, a munkavédelmi feltételek, a terhes-kisgyermekes nők, a fiatal munkavállalók foglalkoztatási feltételei és a férfiak, illetve nők egyenlő elbírálásának elve tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.
A munkaügyi ellenőrzés az eddigi szabályok szerint a foglalkoztatáshoz szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartására terjedt ki. A jövőben lényeges változást jelent, hogy az ellenőrzés az okiratok kötelező tartalmi elemeinek betartását is felöleli. Ez a jogosultság megalapozza az eljáró felügyelők azon feladatát, hogy minősítsék a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött, a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatot. A minősítés eredményeként állapítható meg a szerződés típusa, elnevezésétől függetlenül, amely lehet munkaszerződés, vállal-kozási, vagy megbízási jogviszonyt keletkeztető. Ha azonban például “megbízási szerződés” a megkötött jogügylet elnevezése, de az tartalmazza a kötelező munkaszerződési elemeket – így a személyi alapbért, az ellátandó munkakört és a munkavégzés helyét -, az valójában munkajogviszonyt keletkeztető szerződés és aszerint kell kezelni a jogviszonyt keletkezése időpontjától.
