Bírósági üggyé fajulhat a brit kormány és a BBC közötti, példátlanul kemény vita az iraki hírszerzési értesülések kezelésének ügyében. A vihar középpontjában álló BBC-újságíró pert helyezett kilátásba a kabinet egyik tagja ellen, aki őt a parlament félrevezetésével vádolta.
Andrew Gilligan, a BBC katonapolitikai tudósítója még májusban, meg nem nevezett hírszerzési illetékesre hivatkozva a londoni rádió hírműsorában egyértelmű utalásokat tett arra, hogy a kormány az iraki háború előtt igyekezett “szexisebbé” tenni a fegyveres beavatkozás megalapozásához összegyűjtött hírszerzési értesüléseket, főleg annak az állításnak az előtérbe helyezésével, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek akkoriban 45 perces bevetési készültségben voltak. E fegyvereknek a háború vége óta sem sikerül nyomára akadni. A brit parlament külügyi bizottsága – amely vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kormány a háború előtt nem élt-e vissza az iraki hírszerzési információkkal, erősítendő a fegyveres beavatkozás politikai és közvéleménybeli támogatottságát – meghallgatta Gilligant is. A meghallgatás után Phil Woolas, az alsóház helyettes vezére – a többségi frakció helyettes vezetőjéhez hasonló, annál szélesebb jogú, kabinettagsággal járó tisztség viselője – nyilvános levélben vádolta meg Gilligant a bizottság félrevezetésével. Woolas levelét előbb kapta meg a brit sajtó, mint a címzett.
A BBC vezető újságírója – teljes terjedelmében vasárnap nyilvánosságra hozott válaszlevelében – bocsánatkérést követelt Woolastól, ellenkező esetre rágalmazási pert helyezett kilátásba. Hozzátette: ezt a BBC tudomásával és teljes egyetértésével teszi. Gilligan levelével soha nem tapasztalt mértékben romlott a baloldali brit kormány és a brit állami tévé- és rádióvállalat viszonya – nem volt még példa arra, hogy a BBC valamely újságírója hivatalban lévő minisztert fenyegetett volna rágalmazási perrel. Ugyancsak példátlannak nevezik londoni kommentátorok azt az indulatot, amellyel a munkáspárti kormány támadja a BBC-t, amiért az kétségbe vonta a közzétett hírszerzési értesülések némelyikét.
A viszály különösen azután erősödött fel, hogy a külügyi bizottság meghallgatta Alastair Campbellt, Tony Blair kormányfő első számú szóvivőjét is, aki a testület előtt, indulatait alig leplezve, az asztalt csapkodva nevezte hazugságnak a BBC értesüléseit a hírszerzési anyagok kormányzati manipulálásáról. Campbell a meghallgatás után hivatalos levélben követelte, hogy a BBC rövid határidőn belül kérjen elnézést a kormánytól. A cég vezérigazgatója és hírigazgatója is azonban egyöntetűen és határozottan visszautasította a “megfélemlítési kísérletnek” és “bosszúhadjáratnak” minősített szóvivői ultimátumot. Megerősítetlen sajtóértesülések szerint a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal is rágalmazási perre készül a BBC ellen a bocsánatkérés elmaradása után.
