Az Európai Parlamentnek a legutóbbi, görögországi EU-csúcsértekezlettel kapcsolatos határozathozatalánál megszületett az első sikeres magyar módosító javaslat Strasbourgban.
Szájer József (Fidesz), mint a magyar országgyűlés aktív megfigyelője még nem terjeszthette elő saját jogán a módosítást, de javaslatát magáévá tette az Európai Néppárt (EPP), amelynek frakciójához a Fidesz és az MDF aktív megfigyelői csatlakoztak. Ennek nyomán a határozat felhívta az EU soros olasz elnökségét, hogy mielőbb hívja össze az első európai alkotmányos szerződés kidolgozására a kormányközi értekezletet, méghozzá a magyar módosító indítvány szerint “a csatlakozó országok teljes és egyenjogú részvételével”.
Mint Szájer az MTI-nek elmondta, az őszi kormányközi értekezlet tervezése során az EU 15 tagországa nem vitatta, de nem is mondta ki egyértelműen, hogy a várhatólag jövő május elején teljes jogú taggá váló tíz ország képviselői már a tizenötökkel teljesen egyenlő alapon vehetnek részt a döntő fontosságú értekezleten. Ez a parlamenti határozat most már világosan leszögezi az EP-nek ezt az állásfoglalását.
A konvent Brüsszelben pénteken a leendő alkotmányos szerződés III. fejezetéről tartott általános vitát. Ez a fejezet tartalmazza a részletes előírásokat az EU közös politikáiról a mezőgazdaságtól kezdve a kül-, bel- és igazságügyi politikáig és együttműködésig. A III. fejezet a leendő alkotmányos szerződés legterjedelmesebb része, amelyhez közel 1700 módosító javaslat érkezett, ezért Giscard d’Estaing, a konvent elnöke felhatalmazást kapott az EU-csúcstól, hogy ennek a véglegesített szövegét csak július második felében további vita és egyeztetések után adja át az elnökségnek.
Mint Balázs Péter, a magyar kormányt a konventen képviselő EU-nagykövet az MTI-nek elmondta, a konventen már lezárult a politikai vita és kialakultak az alkotmányos szerződés nagy kompromisszumai. A mostani vita tehát döntően technikai jellegű, a szerkesztésre irányul, de azért az általános vitán mégis érezhető volt, hogy ez már az őszi kormányközi értekezlet előjátéka. A vita azt valószínűsítette, hogy a kormányközi értekezleten kemény és helyenként mélyreható viták várhatók az országok között több ponton is – a hatáskörök elhatárolásától kezdve a minősített többségi döntésekig.
Szájer erről az MTI-nek azt mondta, hogy közkeletű vélekedés szerint a konvent által kidolgozott tervezetbe már lehetőleg csak a legkisebb módosításokkal szabadna belenyúlni, de mások, főleg a kisebb országok azon a véleményen vannak, hogy több ponton lényeges változtatásokra van szükség. Az EPP szerint például a kisebbségek védelme kérdésében, az unió keresztény gyökereinek kimondásán át az Európai Bizottság összetételéig és a szavazati súlyokig.
Giuliano Amato, a konvent egyik elnökhelyettese sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a leendő alkotmány életbe lépése a nemzeti ratifikálási folyamatok miatt 2006-ig elhúzódhat, a reformok néhány eleme pedig csak 2009-ben lép életbe.
