A kormány több ponton módosítani kívánja az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, új jogalkotási törvényt terjeszt a parlament elé, illetve módosítani tervezi a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályt is – közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gál J. Zoltán elmondta: az alkotmány tervezett módosítása értelmében a magyar fegyveres erők a kormány engedélye alapján vehetnének részt ENSZ, EU, EBESZ vagy NATO békefenntartó, illetve humanitárius akciókban. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával bővülnének és pontosabbá válnának a testület eljárásával kapcsolatos normák. A módosítással alkotmányos szintre kerülne az AB minden hatáskörének rögzítése. Hatáskört kapna a testület a köztársasági elnök összeférhetetlensége, megbízatásának megszűnése megállapítására, valamint az alkotmányellenesen működő helyi képviselő-testületek feloszlatására.

Gál J. Zoltán beszámolt arról, hogy az AB – megsemmisítési jogkör nélkül – vizsgálhatná a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseinek alkotmányosságát is. Hozzátette: ezekben az esetekben a Legfelsőbb Bíróságnak 30 napja lenne saját állásfoglalásának kialakítására. A kormányszóvivő közölte: a kormány jogot kapna arra, hogy egy törvényjavaslat elfogadása után, még az elfogadás napján, de az államfőnek történő felterjesztés előtt előzetes normakontrollt kérjen az AB-tól. “Az AB elé kerülő, a költségvetést jelentős mértékben érintő indítványok esetén a kormány soron kívüli eljárást is kérhetne a testülettől” – fűzte hozzá Gál J. Zoltán.

Szavai szerint a jogalkotási törvényt összhangba kell hozni az uniós követelményekkel és az élettel is, és emiatt új törvény beterjesztésére volt szükség. Mint mondta, az új törvénytervezet lényege, hogy előírja a hazai jogszabályok és az uniós jogszabályok összeegyeztetésének kötelezettségét és az ehhez szükséges intézményi garanciák megteremtését. Gál J. Zoltán rámutatott: a jogalkotásba beépül a jegybank elnökének rendeletalkotási joga is. A kormány módosítani kívánja a 21 éve született, a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről szóló törvényt is. Ennek értelmében korszerűsítik, pontosítják és egyszerűsítik a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokat.

“Az elektronikus aláírásról szóló jogszabály célja, hogy a modern informatikai eszközök használatával egyszerűsíteni lehessen a cégbejegyzést” – mondta Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő szavai szerint a törvénymódosítás révén – amelynek tervezetét elfogadta a kormány – “fokozatosan lehetővé válik majd a kft.-k és rt.-k elektronikus úton történő regisztrációja”. Elmondta, hogy az elektronikus aláírás “hosszabb távon” valamennyi cégformára alkalmazható lesz. Gál J. Zoltán tájékoztatása értelmében az elektronikus aláírásról szóló jogszabály – országgyűlési elfogadása esetén – 2004. január 1-jén lépne hatályba.

Az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ) kialakult helyzettel kapcsolatban – kérdésre válaszolva – leszögezte, a kormánynak és az OCÖ-nek közösek a céljai, “vagyis a roma társadalom felzárkóztatása, integrációja”. “Ebben a kormány legfontosabb partnere az OCÖ” – mondta, hozzátéve: az az érdekük, hogy a testületben rendezett viszonyok legyenek, és hogy olyan legitim vezetőik legyenek, akiket a demokratikus normák és a jogszabályok szigorú betartásával választottak. Hozzáfűzte: abban bíznak, hogy ez a helyzet hamarosan kialakulhat.