Elfogadta a sporttörvény módosításának koncepcióját a kormány szerdai ülésén, s ezzel megkezdődik az a folyamat, amelynek végén jövő év január 1-jétől új, módosított sporttörvénye lehet az országnak – jelentette be Gyurcsány Ferenc sportminiszter Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az új törvény sportolóbarát és sportszervezetbarát lesz, és megszünteti a jelenlegi törvény meglehetősen túlzó állami kontrollját, helyenként állami beavatkozását – hangsúlyozta a szakminiszter. Hozzátette: a módosítással a jelenlegi törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályokra is megpróbálnak “szakmailag és alkotmányosan is helyes választ adni”. Konkrét módosításokat idézve példaként említette, a törvény arra kötelezi majd a sportszervezeteket: a jelenlegi megbízási, vállalkozási szerződés helyett munkaviszonyra vonatkozó szerződést kössenek a hivatásos sportolókkal. Ez okoz majd pénzügyi nehézségeket, de ebben a kérdésben nincs nagy választási lehetőség, hiszen az európai uniós szabályozás ezt jövő év május 1-jétől amúgy is megkövetelné.
A miniszter tájékoztatása szerint a módosítás megoldja majd az átigazolás körüli problémákat is. Elmondta, hogy jelenleg az átigazolási időszakon kívül lényegében nem lehet átigazolni, még akkor sem, ha a sportszervezet anyagilag ellehetetlenül, s ezzel gátolja a sportolót a versenyzésben. Az új szabályozás szerint ez olyan súlyos szerződésszegésnek minősül majd a sportszervezet részéről, hogy a sportoló szabadon átigazolhat – tette hozzá a szakminiszter. Csökkentjük a törvényben a sportszervezetek működésére vonatkozó, szerintünk indokolatlan túlszabályozást is – közölte Gyurcsány Ferenc, aki az egyik legizgalmasabb elemnek a sportszervezetek csődképessé tételét nevezte. Megjegyezte: a sportszervezetek csődképességének hiánya teremtette meg a kényszervállalkozássá való átalakulást a magyar sportban.
A sportminiszter a módosítás nagyon fontos elemeként beszélt a Nemzeti Sporttanács létrehozásáról, amelyben a köztestületeken túl szerepet kapnak a sportélet más szereplői, az önkormányzatok, a média, a legfontosabb szponzorok, a sportszergyártók- és értékesítők is. Indoklásként elmondta, hogy ma a sportban több mint 100 milliárd forint fordul meg évente, amelyből a központi költségvetés csupán 13 milliárd forintot biztosít. 27 milliárd forintot az önkormányzatok, 60 milliárd forintot pedig a sportszolgáltatások megvásárlói, a sportolók, a sportszergyártók és értékesítők adnak. Ennek a színes világnak nincs leképeződése az intézményi struktúrában – mutatott rá Gyurcsány Ferenc. A koncepció szerint a Nemzeti Sporttanács elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, azt az elvet érvényesítve, hogy “vigyük messzebb a sport intézményi világát a politikától”. A szaktárca vezetője fontos elemként beszélt az állami finanszírozás átláthatóvá és kiszámíthatóvá tételéről is, mert, mint mondta, “ma a költségvetésben szereplő 13 milliárd forint szétosztása még a miniszter számára is átláthatatlanul bonyolult”.
Gyurcsány Ferenc közölte: a koncepció elfogadásával elkezdődik a “becikkelyezés”, amit követően a tervezetet augusztusban az érintett sportszakmai szervezetekkel újra megvitatják. A tervezet szeptember végén kerül a kormány elé, s az Országgyűlésnek október elején-közepén nyújtják majd be. A sportminiszter elmondta azt is: a koncepcióval együtt elfogadta a kormány az olimpiai központokról szóló kormányrendelet módosítását. Ennek legfontosabb részeként kiemelte, hogy a Budapesti Olimpiai Központ, azaz a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei, a Tatai Edzőtábor, a Balatonfüredi Edzőtábor, Vitorlástelep és a balatonfűzfői uszoda, a Nemzeti Sportuszoda, a szegedi Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ, valamint a Dunavarsányi Edzőtábor hivatalosan is nemzeti olimpiai sportközponttá válik. Hozzátette: ezek a központok fogják jelenteni a nemzetközileg is versenyképes magyar élsport felkészülésének bázisát, s ezek fogják vonzani a legtöbb állami fejlesztési forrást is.
