Átalakítja a bűnügyi statisztikák rendszerét a július 1-jén életbe lépett büntetőeljárási törvény, az új jogszabálynak köszönhetően már összevehetőek lesznek az Európai Unió és Magyarország hasonló mutatói – közölte Bárándy Péter igazságügy-miniszter csütörtökön Budapesten.
“Ez a statisztika már nem ugyanazokat a történéseket hivatott tükrözni, felmérni és elemezni” – mondta az igazságügy-miniszter, hozzátéve: a július 1-je után mért adatokat így már nem lehet összehasonlítani a korábbiakkal.
Bárándy Péter a belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a törvény milyen fontosabb változásokat eredményezett a büntetőeljárás nyomozati, illetve bírósági szakaszában.
Lamperth Mónika elmondta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény jóval szorosabb együttműködést vár el a nyomozóhatóságoktól és az ügyészségektől, a rendőrségnek pedig minden nyomozást két éven belül le kell zárnia, ami a korábbinál hatékonyabb munkát igényel.
A miniszter tájékoztatása szerint 2003 februárjában még 580, két évnél hosszabban tartó ügy volt folyamatban, addig ezt a számot a rendőrség júniusra 26-ra csökkentette, és július 1-jére valamennyit lezárta.
Bárándy Péter a fontosabb jogszabályi változások között említette, hogy az előzetes letartóztatás maximális határideje 3 évre csökkent.
Szólt arról is, hogy a korábban előírt “alapos gyanú” helyett július 1-jétől már elegendő a “gyanú” fennállása is ahhoz, hogy az ügyészség vádat emelhessen. A vádhatóságnak “kevésbé kell az ítéleti bizonyosságot produkálni”.
Az ügyészségnek “nem az ítéleti bizonyosságig kell eljutnia, hanem a bizonyítási eszközöket kell biztosítania, illetve megjelölnie” – mondta az igazságügy-miniszter.
Lamperth Mónika kitért arra, hogy a büntetőeljárás változásaival összefüggésben 13 ezren kaptak képzést; a nyomozóhatóságok, az ügyészségek, illetve több megyében a bíróságok szakemberei.
A belügyminiszter utoljára ismertette a még hagyományos rendszerben mért, 2003. első félévi bűnügyi statisztikákat. E szerint tovább folytatódott. 1,4 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma.
A Belügyminisztérium által kiadott tájékoztató szerint a vagyon elleni bűncselekményeknél 2,9 százalékos a csökkenés, ezen belül a személygépkocsi lopások 0,7 százalékkal, míg a lakásbetöréseknél 16 százalékkal.
Az említett tájékoztatóból kiderül az is, hogy a büntetőeljárási törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazása a hatóságoknál milliárdos eljárási költségeket eredményez. Így például milliárdos többletköltséget jelent majd a szakértői díjak emelkedése, a növekvő postai, illetve benzinköltség, valamint a fogva tartott személyek kísérése és a védett tanúk jogintézményének bevezetése.
Hegedűs András, a BM helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón bejelentette: a tárca október végéig elkészíti a szervezett bűnözés visszaszorítására vonatkozó stratégiáját, valamint addig egy átfogó korrupcióellenes szabályozást is elkészít.
