Nyílt levélben követel választ Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöktől a tekintélyes brit The Economist hetilap azokra a gazdasági szabálytalanságokra, amelyek jogi elbírálása alól a kormányfő helyi és uniós elnöki megbízatása nyomán felmentést harcolt ki.
A politikai és gazdasági lap szükségesnek tartja, hogy a gazdasági visszaélésekkel és szabálytalanságokkal gyanúsított Berlusconi, ha már a bíráknak kormányfőként nem kell válaszolnia, a lakosságnak feleljen az ellene szóló vádakra. A www.economist.com internetes címen is olvasható nyílt levélben a The Economist összesen 28 kérdést tesz fel a miniszterelnök politikai és gazdasági múltjából, köztük olyan korrupciós ügyekkel kapcsolatban, mint az SME egykori élelmiszeripari állami cég felvásárlása, amelyben az immunitás megszerzése előtt Berlusconinak nem sok esélye mutatkozott a felmentésre, és amelybe a kormányfő egykori elődjét, az Európai Bizottság elnökét, Romano Prodit is megpróbálta belekeverni.
A lap szerint a júliusban kezdődött európai uniós elnökség kapóra jött Belusconinak ahhoz, hogy elterelje a figyelmet saját viselt dolgairól, illetve azokról az erőfeszítésekről, amelyeket annak érdekében tett, hogy parlamenti többségét kihasználva elérhetetlenné tegye magát a jogi felelősségre vonás számára. A The Economist azt sugallja, a figyelemelterelést szolgálta egyebek közt Berlusconi náci utalása is uniós elnöki első megszólalásakor, amely összetűzéshez vezetett a német kormánnyal is.
A nyílt levél szerzői úgy gondolják, Berlusconi a politikát eszköznek használja fel gazdasági sikereinek egyengetéséhez. Nem vonják kétségbe, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja az ország helyzetének jobbítását szolgáló reformtörekvéseit, illetve azt a célkitűzést, hogy – az uniós elnökséget is kihasználva – Róma nagyobb befolyásra tegyen szert az EU, illetve a világ ügyeiben. Súlyos aggodalmukat fejezik azonban ki azon jelenségek miatt, amelyek arra utalnak, hogy Berlusconi ki akarja játszani az igazságügyi rendszert, és ehhez politikai hatalmát is felhasználja.
