A munkaerőpiacon még mindig esélyesebb, ha valakinek van diplomája, de nem mindegy, hogy hol szerezte. Néha a felsőfokú szakképesítés megszerzése hasznosabbnak bizonyul.

Még van esélye a munkaerőpiacon annak, akinek egyetemi diplomája van, hiszen a miközben a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt egy évben – ötödével -, 14,4 százalékra nőtt, a pályakezdő diplomások mindössze öt százaléka nem talál magának munkát – írja a Népszabadság. Ugyanakkor a diplomások között is megnőtt az álláskeresésre fordított idő nagysága, ami a körükben növekvő munkanélküliség előjele. A demográfiai apály következtében könnyebb egyetemre, vagy főiskolára bekerülni, de így érezhetően csökken a színvonal, ami a legtöbb fejlett országban gond – állítja Ladányi Andor, az Oktatáskutató Intézet munkatársa.

A megoldást a felsőfokú szakképzésben keresik a szakemberek, amely az érettségi után ad a munkaerőpiac igényeinek megfelelő – az egyetemi képzésnél olcsóbb és célzottabb – képzést. Ugyanakkor ez iránt a képzési forma irán egyelőre igen lanyha a kereslet. Az idén felsőfokú intézménybe jelentkezők csupán 2 százaléka jelentkezet ilyen képzésre, mialatt a rendszerváltás utáni időszakban megnégyszereződött az egyetemi, főiskolai hallgatók száma.

Tovább nő a szakmák és a képzési formák közti szakadék. E szerint legkevésbé keresett szakma az agrármérnököké, itt a pályakezdők 15 százaléka mondta magát munkanélkülinek. Míg az egészségügyi diplomával rendelkezők munkanélküliségi kockázata a legalacsonyabb, nem egészen egy százalék. De az sem mindegy, hogy mely intézmény a kibocsátó, hiszen bizonyos szakmákban a főiskolai végzettség kétszer, sőt akár négyszer nagyobb valószínűséggel vezet munkanélküliséghez. Az informatika szakot egyetemi szinten végzettek körében például 1,3 százalékos a munkanélküliség, akik viszont főiskolán szerezték ezt a képesítésüket, azoknak már 5,7 százaléka nem tud elhelyezkedni.