Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) miközben a múl évi zárszámadás pénzügyi-technikai összeállításában és részletességében javuló tendenciáról beszél, megállapítja, hogy a kockázatok súlypontja az összeállítás technikai megvalósításáról egyre inkább tartalmi hiányosságokra helyeződik át.
Az ÁSZ kedden tette közéé honlapján a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentését. Összegző megállapításaiban az Állami Számvevőszék hiányolja az államháztartás nagy elosztó rendszereinek átfogó modernizációs átalakítását, a közigazgatási önkormányzati reformot.
“Az ÁSZ jelentéseiben ismétlődően felveti a feladat- és hatáskörök rendszerének szükségességét, az elérendő célok és az elvégzendő feladatok egyértelmű meghatározásának hiányából eredő problémákat, a gazdálkodási, az információs rendszer, a visszacsatolás és a belső ellenőrzés gyengeségeit – fogalmaz a dokumentum. Megállapítják, hogy a társadalombiztosítási alapok pozíciója folyamatosan romlik, s a költségvetési pénzeszköz-átadások növekvő összege is rávilágít arra: az egész alrendszer reformra szorul. Hasonlóképpen nyilatkoznak a számvevők a helyi önkormányzatok gazdálkodásáról is. Az Állami Számvevőszék jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a jogbiztonságot sérti az a jogtechnikai gyakorlat, amivel a zárszámadási, a költségvetési törvények az államháztartási törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztik, így a törvény előírásai esetenként nem érvényesülnek.
Az elmúlt évekhez hasonlóan kifogásolja az Állami Számvevőszék, hogy a zárszámadási törvényben több más törvény (a 2002-es zárszámadási törvényjavaslat 15 jogszabály) módosításáról rendelkeznek. Az ÁSZ megállapításai szerint ez a gyakorlat az Országgyűlésben eltereli a figyelmet a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi gondjairól. Az Állami Számvevőszék jelentése megállapítja, hogy a kormány továbbra sem hozott rendeletet a zárszámadáskor az Országgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmáról. A célok és a feladatok teljesítéséről az Országgyűlés a dokumentum nehezen áttekinthető volta miatt csak esetlegesen kap információt. Az ÁSZ jelentése felemlíti, hogy a zárszámadási törvényjavaslat 2002. évi központi költségvetési mérlegének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel haladják meg – a többszöri módosítás utáni utolsó – előirányzatokat is. Ennek ellenére pótköltségvetési törvényjavaslat készítésére nem került sor, hiába haladta meg 251,6 milliárd forinttal a központi költségvetés hiánya a törvényben meghatározott összeget.
Az ÁSZ miközben nem nevezi törvénytelennek azt a jogtechnikai megoldást, hogy az év utolsó napjaiban módosítják az adott évre szóló költségvetési törvényt, felhívja a figyelmet arra: e technikával az elkövetkező években is lehetőség nyílik az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben rögzített hiány túllépésére, s így bizonyos kiadásokat kivonhatnak az államháztartási törvény pótköltségvetési előírásai alól. Az ÁSZ megállapítja, hogy a 2002. évi költségvetési előirányzatok az évközi módosítások következményeként jelentősen változtak, ami részben a kormányzati struktúraváltozás következménye. Ezek az átcsoportosítások a törvényi előírásoknak megfelelően történtek. Általában a kormány számára az előirányzatok túllépését a költségvetési törvény lehetővé tette, két esetben azonban előfordult, hogy határozatát a kormány nem a költségvetési törvény előírásaival összhangban hozta meg.
A fejezeti beszámolókat értékelve az ÁSZ jelentése megállapítja, hogy azok általában megbízható, valós képet adnak, azonban a Belügyminisztérium esetében három, a Miniszterelnöki Hivatal esetében az Országimázs Központ által kezelt négy előirányzat esetében ez a követelmény nem teljesül. Nem ad a valóságnak megfelelő valós képet a fejezeti kezelésű előirányzatokról a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium beszámolója sem. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tekintetében az ÁSZ többek között megállapítja, hogy bár eredetileg 32 milliárd forint befizetési kötelezettsége lett volna a költségvetésbe, az nem valósult meg. Kifogásolják, hogy 2002-ben az rt.-nek nem volt a tulajdonos által elfogadott üzleti terve.
