A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága és Igazságügyi Minisztériuma alkotmányjog tárgyból versenyt hirdet nappali tagozatos, 2-5. évfolyamon tanuló jogász hallgatók számára.

“A három fordulós verseny első részében a felhívásunk mellékletét képező három komplex jogeset egyikét kell megoldani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogesetek helyes megoldásához nem csupán a közjog, hanem más jogág területére tartozó jogszabályok felhasználása is szükséges lehet. A jogesetek anyagi és eljárásjogi aspektusai egyaránt jelentőséggel bírhatnak, azokat a jogeset megoldása során egymástól függetlenül, külön-külön értékelni kell. A megoldásokat 3-5 oldal terjedelemben (13-as méretű Times New Roman betűtípussal, 1,5 sortávval), írásban kell eljuttatni az Igazságügyi Minisztériumba, „Alkotmányjogi Verseny” jeligével ellátva, dr. Karsai Dánielnek címezve (1055, Budapest, Kossuth tér 4.). A postára adás határideje 2003. október 15.

Kérjük, hogy a levélen a feladó helyett jeligét tüntessenek fel, és a feladó adatait (név, értesítési cím, telefonszám, egyetem) külön, egy zárt borítékban a megoldáshoz mellékeljék. Egy hallgató csak egy megoldással pályázhat. Az előírásoknak nem megfelelő, nem postán érkező, és a határidő után postára adott megoldásokat nem értékeljük.

A második fordulót – melyben szintén komplex jogeset megoldása lesz a feladat – 2003 novemberében, Budapesten rendezzük meg. A megoldás kidolgozásához bármilyen, nem elektronikus segédeszköz felhasználható. A legjobb eredményt elért versenyzők jutnak be a döntőbe, melynek időpontja 2004. április közepe.

A döntőben a versenyzők mind retorikai, mind írásbeli elemző képességükről tanúbizonyságot tesznek. Meghatározott témák közül választva egy 18-20 oldalas – a szakdolgozatokra vonatkozó formai követelményeknek megfelelő – művet kell készíteniük, melyet alkotmányjogászokból álló bizottság előtt védenek meg. A témákat a második forduló után ismertetjük a döntőbe jutott versenyzőkkel. A bizottság ezt követően a dolgozat témájától eltérő, gyakorlati alkotmányjogi kérdéseket is feltesz. A dolgozattal és a szóbeli teljesítményével legmagasabb összpontszámot elért versenyző szerzi meg az első helyet.

az 1. helyezett 100 000 Ft,
a 2. helyezett 70 000 Ft,
a 3. helyezett 50 000 Ft

pénzjutalomban részesül.

Az Alkotmányjogi versennyel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre dr. Szüts Korinna koriszuts@freemail.hu és dr. Karsai Dániel karsaid@im.hu válaszol e-mailben.

Budapest, 2003. szeptember 15. “

Melléklet (az első forduló feladatai)

A megadott három jogeset közül csak az egyiket kell megoldani!

1. jogeset

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott X.Y. az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 48.§ (1) bekezdése alapján

alkotmányjogi panasszal

fordulok a T. Alkotmánybírósághoz a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2003. június 28-án kelt, Pfv. 8888/2003. számú ítéletével szemben, mert az, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alkotmányellenes 85.§ (1) bekezdésének alkalmazásával megsértette az Alkotmány 54.§ (1) bekezdésében foglalt emberi méltóságomat, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos, a 70/A.§ (1) bekezdésében garantált jogomat.

Kérem a T. Alkotmánybíróságot, hogy a Ptk. hivatkozott rendelkezésének alkotmányellenességét megállapítani és azt megsemmisíteni szíveskedjék.

Az Ébredő Magyarok című lap 2001. évi 3. számában Keresztény Magyarország címmel megjelent írás szerzője, H.L. a magyarországi zsidóság kirekesztésére hívott fel. Miután az írás engem, mint zsidó származású magyar állampolgárt súlyosan sértett, keresetet indítottam a szerző ellen, és kértem a bíróságot, hogy a Ptk. 76.§-a alapján állapítsa meg, hogy az alperes a cikkel megsértette személyhez fűződő jogaimat, elsősorban a hátrányos megkülönböztetésre (faj, nemzetiség, felekezet, stb. alapján) vonatkozó tilalmat, illetve a becsülethez és emberi méltósághoz való jogomat. Kértem, hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől.

Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság 2002. január 23-án kelt, P. 4444/2002. számú ítéletével a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy a Ptk. 85.§ (1) bekezdése személyhez fűződő jogok esetében a személyes jogérvényesítés kötelezettségét írja elő. Az indokolás értelmében a bírói gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bíróság által a sajtó-helyreigazítási perekre nézve kidolgozott PK 13. számú kollégiumi állásfoglalását, különösen akkor, ha a vitatott közlés ugyancsak sajtóközleményben jelenik meg. Az állásfoglalás személyes érintettség körében, a kereshetőségi jogot illetően azt tartalmazza, hogy az a személy indíthat pert, akinek személyére a sajtóközlemény – nevének megjelölésével vagy egyéb módon – utal, vagy akinek a személye a közlemény tartalmából egyértelműen felismerhető. A jelen esetben a bíróság megállapította, hogy a perbeli közlemény nevemet nem említette, illetve konkrétan személyemre egyéb formában sem utalt. A bíróság szerint a zsidó közösség tagjaként való érintettségem nem ad kellő alapot a felperesként való eljárásra, ezért keresetemet felperesi legitimációm hiánya miatt utasította el. A fellebbezésem folytán eljárt Fővárosi Bíróság 2002. szeptember 29-én kelt P. 6666/2003. számú jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét. Ezt követően nyújtottam be felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz, amely a most alkotmányjogi panasszal kifogásolt ítéletében helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, elutasítva felperesi legitimációmat az adott ügyben.

Budapest, 2003. augusztus 12.

Tisztelettel:

X.Y.

1013, Budapest, Pozsonyi út 299.

2. jogeset

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága az egyházak állami támogatását szolgáló, 1993. évi költségvetési keret felosztására tett javaslatában azt indítványozta, hogy az Országgyűlés három másik egyházzal egyetemben az egyik pályázót mint „destruktív szektát” hagyja ki a költségvetési támogatásból. Az Országgyűlés plenáris ülésen a bizottsági javaslatokat megvitatta, és határozatával döntött az egyházak költségvetési támogatásáról; a kérdéses pályázó költségvetési támogatását mellőzte. A határozat a döntés indokait nem tartalmazta. Az adott döntésről az országgyűlési bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen megismételte a bizottság véleményét a pályázóról.

Az ügyben a költségvetési támogatásért pályázó szervezet milyen jogorvoslattal élhet?

3. jogeset

A köztársasági elnök Bábolna várossá avatási ünnepségéről Budapest felé tartva közúti balesetet okoz, amelynek következtében az államfő szolgálati gépkocsijával összeütköző másik gépjármű vezetője és utasa a helyszínen életét veszti. A köztársasági elnök sokkos állapotban kórházba kerül. Megfosztható-e tisztségétől?