Vallási tolerancia, állami semlegesség és a muszlimok intergrációja. Ezek a kérdések vártak megoldásra szerda délelőtt annak az ügynek kapcsán, hogy a muszlim pedagógusok viselhetnek-e fejkendőt a tanítás ideje alatt. Az Alkotmánybíróság ma hozta meg döntését.
Fereshta Ludin, egy afgán születésű Németországban élő általános iskolai tanár öt éve folytatott pert, hogy hivatalosan is engedélyezzék a kultúrájához elengedhetetlenül hozzátartozó fejkendő viselését a tanítás ideje alatt is. A tanárnő 1987 óta él Németországban és nyolc éve rendelkezik német útlevéllel. Mint Ludin egy német lapnak adott interjúban elárulta, a kendő viselése mellett ő maga döntött és az állam ellenvetését diszkriminációként éli meg. A Baden-Württembergi tartomány nem akarta elfogadni, hogy a hölgy a tanórák alatt is kendőt viseljen, az állam ugyanis a vallást illetően a semlegesség mellett van elkötelezve.
A stuttgarti önkormányzati bíróság, a mannheim-i törvényszék és a berlini tartománybíróság már foglalkozott az üggyel. Az Alkotmánybíróság mai döntése az utolsó állomás a kérdés rendezésére: eszerint Fereshta Ludinnak nem kötelező levennie kendőjét az órák alatt.
A “kendő-kérdés” természetesen csak szimbolikus jellegű. Nem néhány négyzetcentiméter anyagról van szó, hanem magáról a muszlimok öntudatáról. A vizsgálópadon annak a problémának a megoldása állt, hogy meg tudják-e találni azt az utat, amellyel a Németországban élő mintegy 3,2 millió muszlimot társadalmilag integrálják. A muszlimok németországi képviselete állítja, hogy a ruházatra vonatkozó szabályok az iszlám kultúra “alkatrészei”. Ennek követése és betartása hozzátartozik a muszlim hithez és iszlám életmódhoz és semmilyen jellegű provokáló hatás nem állt a tanítónő kérésében.
