A magyar jogrendszernek az uniós csatlakozás miatti átalakítása nagyobb stabilitást, nagyobb előreláthatóságot, és a kötelező technikák alkalmazásában nagyobb áttekinthetőséget jelent – mondta Bárándy Péter igazságügy-miniszter a témában Budapesten megrendezett szimpóziumon csütörtökön.
Az Egy új korszak kezdete – a huszonötök Európája: a közös jogalkotás útjai című rendezvényt bevezető beszédében kifejtette: “a belpolitikai viharok által kevésbé lesz meghatározott a jog fejlődése”, majd rámutatott, hogy a jogrendszer átalakítása a szocialista időszakból itt maradt jogi rendezési technikáknak a kigyomlálását jelentette, ami a piacgazdasághoz szükséges teljes jogi környezet kialakításához vezetett.
Az eddigi átalakítás, a szabályok át- és beépítése társadalmi konfliktus nélkül zajlott le, az “idegen anyagok” átvétele sem a jogásztársadalomban, sem a társadalomban nem váltott ki ellenérzést, mondta a miniszter. Hozzáfűzte, előre látható, hogy a mezőgazdasági szabályozás átvétele – a kvóták, a minőségbiztosítás kiépítendő rendszere – konfliktusokkal jár majd együtt.
Szólt arról, hogy a “szabályrendszer átvételének másodlagos hatása a magyar gazdaságra az, hogy a nyugati beruházok, amint észlelik, hogy a szabályozás ugyanolyanná válik mint az unión belül, akkor azonnal kelet felé mozdulnak, keletre vándorolnak”. Ez bizonyos belpolitikai feszültséget előidézett, és biztos, hogy egy átmeneti időszakra gazdasági hátrányokkal is jár, tette hozzá.
Előadásában az igazságszolgáltatás kérdéskörét érintve kijelentette: (…) akárhonnan közelítjük meg a magyar bírói szervezet, és a magyar bíró független”. “Erről persze lehet vitatkozni, kell is; nem veszekedni, mert ami eddig volt, főként a veszekedés színvonalán zajlott, (…) érdemi vitát kell folytatni” – mondta Bárándy Péter hozzátéve, hogy “jó lenne kihozni a parlamentből ezt a vitát, és a tudomány szintjére emelni”.
Véleménye szerint a bíróság képes lesz arra, hogy kezelni tudja azt a másfajta jogi kultúrát, amelyikbe május 1-je után kénytelen magát behelyezni. Hangsúlyozta: “az igazságügyi reformot nem lehet befejezettnek tekinteni, tovább kell vinni”.
Matthias Weckerling, a Nemzetközi Jogi Együttműködés Német Alapítványának (IRZ-Alapítvány) ügyvezetője köszöntőjében kiemelte: “Magyarország bizonyára azon csatlakozni kívánó országokhoz tartozik, amelyek a legalaposabban végezték el házi feladatukat az európai jog tekintetében.”
Eckart Blaurock a Német Nagykövetség képviselője kijelentette: “2004. május 1-jével a bővítési folyamat nem zárul le az Európai Unióban, pusztán csak egy lépést teszünk a bővítés útján, hiszen a jog szabadságát további európai térségekre is ki kell terjeszteni”. A huszonötök uniója óriási belső kihívás előtt áll a tekintetben, hogy fenntartsa, illetve megerősítse a közösség cselekvőképességét – mutatott rá.
Az IRZ-Alapítvány, az igazságügyi tárcával és a Budapesti Európa-Fórummal közösen a Hotel Hilton Westenben rendezett szimpóziumán jelen volt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. A háromnapos rendezvényen a részvevők áttekintik az európai versenyjog, a közszolgáltatásokat érintőtámogatási jog és az európai büntetőjog fejlesztésének kérdéseit.
