Várhatóan a jövő hét keddjén kezdi meg az Országgyűlés az állatkínzás szigorúbb büntethetősége érdekében benyújtott törvényjavaslat vitáját – jelentette be a törvényjavaslat egyik készítője, Hegyi Gyula szocialista képviselő kedden Budapesten.

Az Országgyűlés alkotmányügyi és jogi bizottsága tárgysorozatba vette, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta az állatkínzás szigorúbb büntetése érdekében benyújtott törvényjavaslatunkat – mondta Hegyi Gyula a Fővárosi Állat- és Növénykert előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A módosító javaslat elfogadása esetén a jövőben szerepelne a büntető-törvénykönyvben (Btk.) az állatkínzás tényállása, amit jelenleg szabálysértésként kezelnek.

Gusztos Péter (SZDSZ) elmondta: bár az állatvédelmi törvény tiltja és bünteti az állatok kínzását, a szankciók területén voltak hiányosságok, hiszen az állatkínzást szabálysértésként kezelte, és legfeljebb 50 ezer forintos büntetés volt kiszabható.

A jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető a gerinces állatok állatviadalainak szervezése és a fogadás ezekre, valamint maximum kétéves szabadságvesztéssel büntetnék az állatok e célra történő tenyésztését – ismertette a javaslatot.

Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, aminek következtében az állat maradandó egészségkárosodást szenved vagy elpusztul. Ugyanilyen büntetésre számíthatnának azok, akik háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűznek, elhagynak, vagy kitesznek. Szintén büntetnék azt, aki tiltott módon vadászik, halászik vagy horgászik.

Gusztos Péter megjegyezte: sokan kritizálják őket, amiért az állatokkal foglalkoznak az emberek helyett. Erre a felvetésre válaszul kifejtette, hogy kriminológusok és szociológusok szerint az erőszakos bűncselekményeket elkövető bűnözők 90 százaléka állatokon kezdte a kegyetlenkedést.