Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan hirdet határozatot az úgynevezett kórháztörvény ügyében. Több párt és szakmai szervezet fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény alkotmányellenességének megállapítását kérve.
Az MDF a párt korábbi közlése szerint azt kifogásolja, hogy a jövőben egészségügyi intézmények nyereségérdekelt formában működhetnek, és szakmai befektetők vehetnek részt az intézmények privatizációjában. A demokrata fórum szerint a törvény egyházakkal kapcsolatos rendelkezései nemzetközi szerződéseket sértenek és ellentétesek az egyházakról és a vallásszabadságról szóló törvénnyel.
A Fidesz a beadványában azzal érvelt: a jogszabállyal sérül az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzájutás esélye, illetve a törvény életbe lépésével az orvosok és más egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottak lesznek, és reálissá válik az egészségügyi vagyon elvesztésének lehetősége is.
A Munkáspárt a törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A testület dönt Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványáról is. Az államfő a törvényhozási eljárásban betöltött szerepének értelmezését kérte annak kapcsán, hogy az Országgyűlés június 23-i rendkívüli ülésén változatlan formában fogadta el a kórháztörvényt, amelyet Mádl Ferenc aznap küldött vissza megfontolásra a Háznak.
A Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi tájékoztatása szerint az államfő három kérdésre vár választ az Alkotmánybíróságtól: az Országgyűlés mikor, milyen feltételek mellett tesz eleget újratárgyalási kötelezettségének, és arra, kimeríti-e ezt, hogy a visszaküldést követő néhány órán belül, viszonylag rövid vita után a parlament változtatás nélkül elfogadja a törvényt.
A harmadik kérdés, hogy a házszabály megfelel-e az alkotmány vonatkozó szakaszának. Közlésük szerint ugyanis a házszabály a politikai vétóra visszaküldött törvény megtárgyalására a részletes vita egy speciális feltételrendszerét állítja fel.
