Az Európai Parlament szerdai strasbourgi tanácskozásán jóváhagyta, hogy a gyógyszerekre vonatkozó, nemrégiben megváltozott, szigorúbb európai uniós szabályozás a jövőre csatlakozó új tagországokban, így Magyarországon több éves késéssel lépjen életbe.
“Ez a magyar betegek számára egy jelentős gyógyszeráremelés elmaradását jelenti” – mondta a döntésről beszámolva Surján László fideszes képviselő.
A vita arról folyt, hogy az Európai Unió belül a jelenlegi 6 évről 8-11 évre meghosszabbították az eredeti szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszertermékek törzskönyvi adatvédelmének időtartamát: azaz 6 helyett csak 8-11 év múlva dobhatja más gyártó a piacra ugyanazt a terméket. Márpedig ezek a később érkező, úgynevezett generikus gyógyszerek jóval olcsóbbak, mint az eredeti, szabadalmi oltalom alatt álló termékek, hiszen ezeknél már nem kell az árakba beépíteni a kutatási költségeket. Ennek megfelelően az új termékeket, az úgynevezett innovatív gyógyszereket előállító laboratóriumoknak, gyógyszergyáraknak az az érdekük, hogy minél tovább élvezhessék a szabadalmi oltalmat – a generikus gyógyszerek gyártóinak, no meg az olcsóbb árak miatt a lakosságnak (s a társadalombiztosítási költségek visszafogása miatt a kormányoknak) pedig az oltalmi idő lerövidítése az érdekük.
Surján elmondta: az Európai Unió illetékesei azt szerették volna, ha az oltalmi idő meghosszabbításáról született döntést a jövőre csatlakozó államokban is alkalmazzák. A kelet-közép-európai országokból érkezett, s az Európai Parlamentben aktív megfigyelői státussal rendelkező képviselők viszont tiltakoztak ez ellen (Surján szerint a magyar delegáltak között különösen fontos szerepet játszott Bagó Zoltán), s elérték, hogy az Európai Parlament maga is igazságtalannak minősítse ezt a kiterjesztést. Az több tízmilliárd forintos megtakarítást jelent Magyarországnak. A mentesség pontos feltételeiről, időtartamáról azonban a csatlakozó országok kormányainak kell majd Brüsszellel megállapodniuk.
