Minden párt, még az MSZP is egyetért Mádl Ferenccel abban, hogy az Alkotmánybíróságra küldte, előzetes nornakontrollért a gyűlöletbeszédről alkotott törvényt. Nagy és hosszú vita előzte meg a törvény elfogadását. Emlékezetes, még a kormánypárti képviselők egy része sem szavazta meg.
A gyűlöletbeszéd elleni jogi fellépésről azután kezdődött a közéleti vita, hogy Hegedűs Lóránt, a MIÉP képviselője, a párt helyi lapjában egy népcsoport elleni kirekesztésről írt. A vita azután lángolt fel újra, hogy a bíróság felmentette a politikust. A törvényjavaslattól azt remélték a kezdeményezők, hogy a hasonló jelenetek is szigorúbban büntethetők lesznek majd.
A kormány törvénytervezetével azonban még a koalíciós partner az SZDSZ néhány képviselője sem értett egyet, hasonló okok miatt, mint az államfő.
Mádl Ferenc többek között azt kifogásolta, hogy törvény hatálybalépése után nagymértékben sérülne a véleménynyilvánítás szabadsága. Emiatt nem szavazta meg a törvényt az ellenzék sem.
Az államfő döntését a minisztérium nemcsak tudomásul vette, de – szokatlan módon – helyesli is.
Mádl Ferenc abban is kételkedik, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a bíróságokon lehet-e eredményesen küzdeni, az államfő szerint célravezetőbb az ilyen cselekmények nyilvános elítélése.
