A jövőben peren kívül is hiteles igazságügyi szakértői véleményhez juthat, aki igényli. Az Igazságügyi Minisztérium a bíróságtól megrendelhető szolgáltatásként vezetné be az új jogintézményt. A szakértőt a bíróság rendelné ki, a költségeket az ügyfél állná.
Az igazságügyi szakértőkről szóló törvénytervezettel párhuzamosan egy másik, ugyancsak a szakértőkkel kapcsolatos javaslatot készít elő az igazságügyi tárca – tudtuk meg Gadó Gábor helyettes államtitkártól. A leendő szabályozás lehetővé teszi igazságügyi szakértő kirendelését nem peres eljárásban is.
Így hiteles, a jog által elismert, a bíróság előtti vitákban szakvéleményként figyelembe vehető állásponthoz juthat az érdekelt. A tervek szerint az ügyfélnek csak meg kell keresni a bíróságot, amely kérelmére rövid időn belül kirendeli a szakértőt. A kirendelés feltétele, hogy a kérelmező megjelölje a szakértői közreműködést igénylő kérdést, és megelőlegezze a munka költségeit.
A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy nemcsak a jogvitákban, hanem peren kívül is sokszor elkelne a hiteles igazságügyi szakértői vélemény. Így például a különleges szakértelmet igénylő ügyekben, netán valamely – olykor a pert elkerülendő – megállapodás megkötéséhez, illetve esetleg annak megfontolása végett, hogy érdemes-e egyáltalán bírósághoz fordulni.
Az érdekelt maga természetesen ma is beszerezhet peren kívüli szakvéleményt, de azt a jog, illetve a bíróság nem ismeri el igazságügyi szakértői munkának. Feltételezi ugyanis, hogy az nem pártatlan, hiszen az érintett megbízásából, általa megfizetve születik meg. Az ily módon készült szakmai álláspont az igazságszolgáltató fórum előtt legfeljebb tanúvallomásként vagy a bizonyítás keretében szabadon értékelhető okfejtésként használható fel, de szakvéleményként semmiképpen sem.
Az államtitkár utalt arra, hogy az új jogintézmény szolgáltatás a bíróság részéről: az ügyfél megrendeli a munkát, a készülő új szakértői díjazás szerint megfizeti, az igazságszolgáltató fórum kijelöli a pártatlan szakértőt, aki eleget tesz a feladatnak. A kérelmet csak kivételes esetben utasíthatja el a bíróság. A peren kívüli szakvélemény nem csupán egy esetleges bírósági eljárás elhárítására szolgálhat. Ha mégis bírói útra terelődik a vita, gyorsíthatja pert, hiszen szakvéleményként rögvest becsatolható, nem az eljárásban kell beszerezni.
Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslattal összefüggő, de önálló tervezetet várhatóan január végén tárgyalja meg a kormány.
