Tavaly az AB 284 döntése közül 47-ben esetben állapított meg alkotmánysértést. 2002-ben a 287 döntés közül 59 esetben.
Az Alkotmánybíróság (AB) 284 döntést hozott a tavalyi évben többek között az eutanáziáról, a kórháztörvényről, a köztársasági elnök jogköréről, a közbiztonsági őrizetről és a parlamenti vizsgáló bizottságok eljárásáról – derül ki a testület honlapján olvasható éves összefoglalóból.
Tavaly az AB 284 döntése közül 47-ben esetben állapított meg alkotmánysértést. 2002-ben a 287 döntés közül 59 esetben.
Az 1995 előtt érkezett kérelmek közül 2003-ban 10 ügyében született határozat. Volt egy kérelem, amely 1991-ből származott, három, amely 1992-ből, hat 1993-ból, négy 1995 előtti beadvány elbírálása még folyamatban van, nyolc pedig elintézésre vár.
Összesen 118 olyan 2003-ban elbírált kérelem van, amely 1995 és 2000 között érkezett és 156 olyan, amely 2001 és 2003 között.
Tavaly összesen 928 kérelem érkezett az AB-hoz, 2002-ben 947. A folyamatban lévő ügyek száma viszont tavaly 1177-re nőtt a 2002. évi 980-ról.
Mindeközben az AB-nak sürgősségi eljárásra utalt esetekben is el kell járnia. 2003-ban ilyen volt többek között az a kifogás, amelyet az Országos Választási Bizottságnak a termőföld tulajdonjogával illetve a kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést elutasító határozatai ellen nyújtottak be. Továbbá a köztársasági elnök indítványa jogkörének értelmezéséről.
A legfőbb ügyész interpellálhatóságával és a kismamák jövedelempótló támogatásával kapcsolatos indítvány elbírálása folyamatban van.
Az AB 2003-ban hozta meg eutanáziával kapcsolatos döntését. Elutasította az indítványt, amely szerint az egészségügyi törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését.
A testület arra mutatott rá, hogy a hatályos törvény már évek óta lehetővé teszi a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek, hogy az élet befejezésének méltóságukkal összeegyeztethető módját válasszák, vagyis nem tiltja az úgynevezett önrendelkezéses passzív eutanáziát.
Ugyanakkor az AB szerint a gyógyíthatatlan beteg óhajának hiányában történő halálba segítése éppen az ő önrendelkezési jogának sérelmét eredményezné, ugyanis helyette az orvos döntene. Ezért nem vezethető le az önrendelkezéses aktív eutanázia a beteg ember méltóságának részét képező önrendelkezési jogból.
Az AB kiemelte azt is, hogy a gyógyíthatatlan beteg életének befejezésével kapcsolatos döntések zavartalanságának biztosítása az állam kötelezettsége.
Az AB a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységének szabályozatlansága miatt mondta ki, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő, miután nem szabályozta törvényben állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét és nem teremtette meg a bizottsági vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit.
Az AB szerint mulasztásos alkotmánysértést idézett elő az Országgyűlés, amikor nem biztosította törvényben, hogy a bizottsági vizsgálatok során megfelelően érvényesüljön a közügyek megvitatásának szabadsága, a személyiséget és magánszférát védelmező jogok, továbbá a jogorvoslati lehetőségek.
Az AB megállapította, hogy alkotmányellenes a rendszerváltást követő kormányzati politikai szerepet betöltő személyek rendszerváltás előtti állambiztonsági tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat, ezért megsemmisítette.
Az AB egy másik határozatában a szabaduló elítélt bűnmegelőzési ellenőrzésére vonatkozó szabályozást semmisítette meg, mert kiszámíthatatlannak, önkényes jogértelmezésre alkalmasnak találta.
A köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat szerint az Országgyűlésnek visszaküldött törvény újratárgyalása a hatalommegosztás elvének egyik konkrét megtestesülése és emiatt az Országgyűlés akkor is köteles a visszaküldött törvény érdemi újratárgyalására, ha a köztársasági elnök észrevételei nem tartalmaznak új érveket. Tehát alkotmánysértő, ha a parlament nem biztosítja a köztársasági elnök által visszaküldött törvény érdemi újratárgyalásának feltételeit.
A köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványról öt különvélemény mellett hozta meg határozatát az AB, a testület történetében először az elnök szavazata döntött.
Az AB kimondta a kórháztörvény közjogi érvénytelenségét, miután az újratárgyalási eljárásban súlyosan sérültek a demokratikus hatalommegosztás alkotmányos elvei, amelyek megkövetelik, hogy a törvényhozást befolyásoló jogosítvánnyal rendelkező szervek egymás eljárási pozícióit és jogait tiszteletben tartsák.
Az AB az adatvédelmi biztos indítványa alapján egy pénzügyminiszteri rendelkezés megsemmisítésekor kimondta, hogy nincs számlaadási kötelezettség az 50 ezer forintot meghaladó kereskedelmi értékesítés esetén. A döntés indoka, hogy a pénzügyminiszteri rendelet az áfatörvényben rögzített felhatalmazáson túlterjeszkedett.
Az AB egy másik határozatában megállapította a tartós időtartalmú szabadságelvonást szenvedettek kárpótlásáról szóló kormányrendelet alkotmányellenességét.
Az AB szerint diszkriminatív, hogy a Szovjetunióba elhurcolt személyek közül csak a politikai elítéltek, illetve internált polgári személyek kaptak juttatást, a hadifoglyok például nem.
Az AB ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy bár az ilyen jellegű juttatások esetén a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg, a megkülönböztetés ezekben az esetekben sem lehet önkényes.
Egy másik ügyben az AB úgy határozott: nem alkotmánysértő az átvilágítási törvény hatálya alá tartozók személyi körének bővítése. Az alkotmánnyal összhangban áll a politikai közvéleményt feladatszerűen alakító újságírók és pártvezetők átvilágítása abból a szempontból, hogy korában folytattak-e a jogállamisággal ellentétes tevékenységet.
