Kovács László a ma reggeli Nap-keltében kifejtette, hogy a jóléti rendszerváltás programja lelassult ugyan, de azért szép elgondolás volt. Ezután “jogi dilettánsként” határozta meg önmagát, és gyorsan bizonyította is e titulus megérdemeltségét.

Az MSZP elnöke szerint a jólét fogalma azt a kellemes mikrogazdasági állapotot jelenti, amikor az egyén, illetve a család jövedelme a közvetlen létfenntartáson felül a megtakarításra is fedezet nyújt. A “jóléti rendszerváltás programja” tehát azt célozza meg, hogy mind többen kerülhessenek ilyen helyzetbe. Kovács László szerint három területen kell fordulatot elérni ahhoz, hogy megvalósulhasson mindez: a szociális körülményekben, a demokratikus viszonyokban és az ország versenyképességében.

Kovács László kijelentette: sem ő, sem pártja, sem a jelenlegi kormány nem állította soha, hogy ezek egycsapásra megvalósítható célok, bár azt elismerte, hogy az “ütemterv” lelassult. Ma a középosztály aránya az össznépességben nem több, mint húsz százalék, ahhoz, hogy ez a mutató elérje az európai uniós, kétharmados átlagot, “jónéhány évre” van szükség. Annál is inkább, mert a szakértők által 2002. őszére prognosztizált világgazdasági fellendülés “még csak most van érkezőben”, ezért úgy gondolja, ennek kedvező hatásai Magyarországon csak 2004. második felében lesznek érezhetők.

Január 1-jétől a lassulást fokozottan, mintegy negatív gyorsulásként érzékelhetik bizonyos társadalmi csoportok, például a nyugdíjasok, akik nyugdíjuk emelkedésénél jóval nagyobb mértékű áremelkedést tapasztalhatnak. A szocialista pártvezér ezt elismerte, de mindezért a “svájci indexálást” tette felelőssé, amelynek értelmében a nyugdíjak emelése két számtól függ: az előző évi nettó keresetek növekedésétől, illetve az infláció mértékétől. Ha a pénzromlás értéke ez évben nagyobb lesz, mint az átlagosan 6,3 százalékos nyugdíjemelkedés, a tavalyihoz hasonló, pótlólagos, korrekciós pluszpénzhez juthatnak a nyugdíjasok a negyedik negyedévben – ígérte meg.

A szociális fordulatban – a szorító gazdasági környezet miatt – sorrendiségre van szükség – emelte ki Kovács László. Az ingyentankönyv-programból ezért részesülnek csak a rászorulók, és a Fidesz-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszert is ezért kellett “ésszerűsíteni”, hiszen nem volt igazságos, hogy a kis fizetésű adófizetők pénzén a tehetősebb, több keresős családok – akár többször harmincmillió kedvezményes hitellel – százmilliós villákat építsenek…

Igaz persze, hogy a választási kampányban még rá is ígértek az előző kormány gyakorlatára – ismerte el a szocialista politikus – de már több interjúban korábban is belátta, hogy ez hiba volt. A célkitűzések helyesek voltak, megfeleltek a társadalom igényeinek, és nagy részüket be is tartották (tizenkilencezer forint a nyugdíjasoknak, közalkalmazottak béremelése stb.) – jelentette ki. Utalt rá: az ígéreteknek megfelelően a minimálbért is csak minimálisan emelték, hogy ne növekedjen jelentősen a vállalatok bérköltsége.

A két ünnep között a Kincstári Vagyonkezelő Rt. vezetőjét (két évvel mandátuma lejárta előtt) leváltották. Ennek kapcsán Kovács László emlékeztetett arra, hogy az “egész pályás letámadás” kifejezést először a Fidesz politikusai használták, az MSZP-kormány csak szükséges cseréket hajt végre – maradt a labdarúgás köréből vett hasonlatoknál. Majd rákérdezett: ha az előző kormány annak idején – mint állította – nem a saját embereit helyezte kulcspozíciókba, miért baj az, ha a szocialista–szabad demokrata kormány leváltja őket?
– A legfőbb ügyészt persze nem lehet leváltani, legfeljebb olyan helyzetbe hozni, hogy maga mondjon le, mint annak idején Györgyi Kálmán tette – folytatta a gondolatmenetet a pártvezér. – Mivel egyszer azt mondtam, hogy közvélemény-kutatások szerint az ügyészség nem bűnüldözéssel, hanem bűnpártolással foglalkozik, mehetek februárban a bíróságra – panaszolta. – Nekem, mint “nem jogász dilettánsnak”, mindenesetre furcsa a helyzet: hiszen ezzel az erővel minden parlamenti képviselőt bíróság elé állíttathatna Polt Péter, aki valamelyik neki címzett interpelláción ellene szavazott; márpedig volt, hogy a Fidesz is egyöntetűen a “nem” gombot nyomta egy válasza után – bizonyította be az MSZP elnöke mondata második felével, hogy annak első részébe foglalt önminősítése valóban megállja a helyét.