A társadalomra igen veszélyes drogügyben kezdődött per pénteken a Fővárosi Bíróságon. Sáfrány Péter László és 18 társa jelentős mennyiségű kábítószerrel való kereskedéssel és más bűncselekmények vádjával áll a törvény előtt. A vádlottak nagyobb része maga is kábítószer-függő.
A Fővárosi Főügyészség korábban húsz embert vádolt, de időközben egyikük elhalálozott. A szerteágazó kapcsolatokkal bíró kábítós csapat tagjai 2001. elején buktak le. Előtte tekintélyes mennyiségű kábítószerrel mérgezték vevőiket. És sajnos vevő akadt. Az ügyészségi vádiratban csak úgy hemzsegnek a grammok, forintok. Átlagosan grammonként 6000 forintot számoltak a szerért, nagy pénzek forogtak a vevők és az eladók között. Hol lakásra jött a vevő, hol a Moszkva téren, a Kőbánya-Kispest metróállomáson, a Flóriánnál köttetett meg az üzlet, vagy éppen másutt értékesítették az “anyagot”. A per volumenére jellemző, hogy 18 szakértőt – pszichiátert, vegyészt, ékszerészt, gépjármű specialistát, stb. – hallgat meg a bíróság az ítélethozatal előtt.
Az első tárgyalási napon a megidézettek közül csupán egy nem jelent meg, orvosi igazolást küldött maga helyett, de ahogy a bíró nézte a papírt, azt talán még egy nagyon jóindulatú osztályfőnök sem fogadta volna el tanulójától. A delikvenst tehát legközelebb rendőr hozza be, ha nem jelenik meg. Két jelenlevő viszont érvényes orvosi igazolást lobogtatott, miszerint a drogambulancián, önkéntes alapon, rendszeres kezelés alatt állnak. Mozgásukból, kissé akadozott szavaikból kitűnt, hogy a kezelésnek még nem értek a végére. Egy női vádlott a folyosón néhány hónapos kisbabáját ringatta. Az egyik vádlott rágógumit rágva lépett a törvény elé, és míg a bíró nem figyelmeztette a kultúrált viselkedésre, rágta is szaporán.
Az elsőrendű vádlotton kívül csak az adás-vételben főszerepet játszó nő, és egy, lopás miatt már rabruhába bújtatott férfi volt bilincsben, a többiek szabadlábon védekeznek. A vádlottak csapata színes képet mutatott. Akad közöttük tervező grafikusként tevékenykedő, reklámirodát üzemelő fotóriporter, gyes-en levő kismama, egy tanárképző főiskolát félig elvégzett, jelenleg tolmácsként tevékenykedő, nyelvet tanító, kábítószer-függőségét nem is tagadó nő, rendszerprogramozó, díszítő szobrász és gépésztechnikus is.. Mindössze egyikük mondta, hogy van egy háza, a többiek vagyontalannak vallották magukat.
Az elsőrendű vádlott se a nyomozati szakaszban, se a bíróságon nem kívánt vallomást tenni (ezzel csak saját védekezését nehezíti, a bíróság több más úton is bizonyíthatja, ha valóban vétkes). Õt többen is követték, mondván, nem akarnak beszélni, de fenntartják a nyomozati szakaszban tett vallomásukat. Más részük viszont kívánt vallomást tenni. Közülük csak egy akadt, aki teljes mértékben bűnösnek érezte magát. Néhányan csak részben érezték úgy, hogy nem mindig a törvények szabta úton tevékenykedtek, de a vádlottak zöme ártatlannak vallotta magát.
