Az ítélőtáblák bizonyos területeken teljesen ledolgozták a bírósági ügyhátralékot, felállításuk 1998. évi elhalasztása Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint is káros volt.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke elmondta: tavaly az összesen 1,1 millió bírósági ügy 87 százaléka egy éven belül befejeződött, ezek közül 11 ezer másodfokú eljárás a nyáron munkába állt három ítélőtáblán . Az LB kollégiumvezetői vállalták, hogy idén feldolgozzák az ügyhátralékot. Tavaly ilyenkor még 13 532 folyamatban lévő ügy volt, az ítélőtáblák munkába állása után fél évvel már csak 5 045 maradt. Idén további két ítélőtábla létesül Győrben, illetve Debrecenben, a következő feladat a Fővárosi Bíróság átvilágítása és helyzetének javítása lesz. Az ítélőtáblák működésének további hozadéka lesz, hogy egységesül a hazai ítélkezési gyakorlat. Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint nemcsak a polgárok, de a gazdasági élet szereplőinek is problémát okozott az, hogy 1998-ban elhalasztották az ítélőtáblák felállítását.

Lomniczi Zoltán szerint nem alkotmányosan nem indokolt az a jelenlegi szabályozás, amely megtiltja a bíráknak, hogy konkrét ügyekben nyilatkozzanak, s ezzel adott esetben megvédjék magukat nyilvánosság előtt. A kérdés újraszabályozásáról az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács folytat tárgyalásokat. A főbíró úgy tudja, hogy a világon sehol nincs olyan egyértelmű, kategorikus törvényi tiltás, mint Magyarországon. Példaként megemlítette, hogy a Kulcsár Attila fogva tartásának ügyében eljáró osztrák bíró nyilatkozatokat adott az általa eldöntött kérdésekről a sajtónak. A főbíró megjegyezte azt is, hogy Franciaországban, illetve Németországban a bírák politikai szerepvállalása a szakszervezetekben, vagy akár pártok helyi szervezeteiben sem tiltott.

Bárándy Péter szerint fokozatosan, de változtatni kell a bírák nyilvános megszólalásainak gyakorlatán. A miniszter szerint másképp indokolja döntését a bíró egy üres, illetve egy zsúfolt tárgyalóteremben. Bárándy úgy véli, a bírónak lehetőséget kell adni arra, hogy döntését megmagyarázhassa a nyilvánosság előtt, s akkor talán már nem is lesz szüksége arra, hogy megvédje magát.