Sorra kerülnek ukrán és román állampolgárok tulajdonába többmilliós vagy akár százmilliós köztartozást felhalmozó magyar vállalkozások az ország keleti térségében. Szabolcsban évi hatvan-hetven nyomozás indul, a külföldi strómanokkal szemben azonban rendkívül nehéz eljárniuk a hatóságoknak.
Összességében több százmilliós köztartozásról kell lemondania az adóhatóságnak amiatt, hogy tucatnyi adós céget külföldi, főként ukrán és román állampolgárok kezére játszanak át. Az eredeti tulajdonos inkább fizet a közvetítőknek azért, hogy veszteséges cégét átvegyék, és ágrólszakadtak nevére írassák át. A jelenség 2000-ben öltött “ipari méreteket” a keleti határszakasz mentén. Szabolcsban, Hajdú-Biharban és Békésben évente százas nagyságrendben kerül olyan cég külföldi állampolgár tulajdonába, amely milliós adóhátralékot, egyéb tartozást halmozott fel.
Adorján István, a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzügyi nyomozó főosztályának szabolcsi kirendeltség-vezetője a Magyar Hírlapnak azt mondta, évente csak Szabolcs megyében több tucat eljárást indítanak, de a környező megyékben is hasonló arányok vannak. A feljelentések többsége a felszámolás lefolytatására kijelölt cégektől érkezik.
Az ügyletek szervezői újsághirdetések alapján szerzik ügyfeleiket, vállalva, hogy lebonyolítják a veszteséges cég adásvételét. A jelentkező cégtulajdonosnak nincs más dolga, mint a szükséges cégpírokkal felkeresni a megadott ügyvédi irodát. A szervezők addigra kerítenek egy ukrán – ritkábban román – állampolgárságú strómant. Az illetőt többnyire a környező piacokról szedik össze. Aláírásáért és személyes adataiért akad olyan, aki megelégszik ötezer forinttal, mások akár ötvenezret is zsebre tehetnek. Az esetek jelentős hányadában többmilliós tartozásra derült fény, a rekorder kétszázmilliót meghaladó adósságtól szabadult meg. Az új névre íratott cégek viszont nem működnek cégszerűen, ezért felszámolják őket.
A rendőrség általában csak az új vásárlót, vagyis a tartozást öröklő külföldit tudja kihallgatni. Ám ez is meglehetősen körülményes. A nyomozások többnyire évekkel a tulajdonváltás után indulnak. A vevő ezalatt akár lakcímváltoztatással is eltűnhet a hatóság elől. A magyar rendőrség minden adatot, idézést kizárólag jogsegély keretén belül, a magyar és az adott ország igazságügyi szervein keresztül postázhat. Ez hónapokat vesz igénybe, így számos eljárást kénytelenek erre az időre felfüggeszteni. Ha netán sikerül kihallgatni a vevőket, ők általában azzal védekeznek, hogy fogalmuk sem volt, hogy mekkora adósságot vállaltak át. Az eredeti tulajdonos persze igyekszik a jóhiszeműség látszatát fenntartani, mondván: ügyvéd jelenlétében, közös megegyezéssel vált meg cégétől.
Nem véletlen, hogy a pénzügyi nyomozók igazából nem tudják felvenni a küzdelmet a “cégforgatókkal”. Eddig egyetlen esetben indult eljárás az eredeti tulajdonos ellen csődbűntett alapos gyanúja miatt. Néhány esetben sikerül igazolni, hogy valótlan szerződéseket kötöttek, ám ilyenkor is legfeljebb okirat-hamisítás gyanúja miatt járhatnak el az ügy szereplőivel szemben.
