A Fidesz 2002-es, feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos aggályaira is megoldást kínálna a választási törvény módosításának parlament elé kerülő tervezete. A választók és a szavazatszámláló bizottságok tagjai e szerint például csak a hivatalosan elhelyezett tollakat használhatnák, de utóbbiak telefont sem tarthatnának maguknál.
Újabb turpisságokat kell kiötleniük a 2002-es választásokon elhalványodó tintájú tollal manipulálóknak, ha az Országgyűlés elfogadja a választási törvény most parlament elé kerülő módosítástervezetét. Három éve az újraszámlálást követelők egyik érve volt, hogy a szavazófülkékben állítólag felszívódó tintájú íróeszközöket helyeztek el az MSZP beépített delegáltjai, majd az időközben eltűnő tinta jóvoltából “megürülő” szavazólapon a számláláskor utólag saját jelöltjük mellé tették az ikszet. Akár igaz volt a feltevés, akár nem, jövőre már nem lesz esély hasonló próbálkozásra, a módosítás szerint a választók csak központilag kihelyezett “hivatalos” tollakkal voksolhatnának és ezekkel kellene dolgozniuk a szavazatszámláló bizottságok tagjainak is.
Az MDF kezdeményezésére kiküszöbölné a tervezet az utólagos mozgósításról szóló feltevéseket is, vagyis azt, hogy a körzetükben lakókat jól ismerő pártdelegáltak mobilon hívják szavazni az otthon maradókat. Bár a javaslat mindenféle adattovábbításra alkalmas eszköz – mobiltelefon, laptop – használatát megtiltaná a szavazatszámlálóknak, egyidejűleg semmilyen átvizsgálást nem tesz kötelezővé. Hiába tehát az újítás, az előírás betartását nemigen lehet majd ellenőrizni.
Vannak azért hasznosabb részei is a többévnyi vita után négypárti egyetértéssel megalkotott koncepciónak. Ezek egyike, hogy a voksokat minden szavazókörben legalább kétszer meg kell számlálni. Újraszámlálást eddig akkor rendeltek el a szavazatszámláló bizottságok, ha a jelöltek közötti különbség kisebb volt, mint egy százalék, vagy ha az érvénytelen szavazatok száma nagyobb volt, mint a különbség. A megbízottaknak a későbbiekben mindezektől függetlenül addig kell majd számolniuk, amíg kétszer ki nem jön ugyanaz a szavazatarány. Újdonság, hogy az újraszámlálást annak a szervnek kell majd elvégeznie, amelyik elrendelte a intézkedést. Vagyis nem fordulhat elő, ami a decemberi népszavazás utáni újraszámolásokkor, hogy ugyanazok vegyék számba újra a voksokat, akik miatt esetleg magát az újraszámolást kérte valaki.
A módosítás helyesbítené a törvénynek az Alkotmánybíróság által a múlt héten alaptörvénybe ütközőnek minősített rendelkezését is, és részletesen meghatározná a kifogások benyújtásával kapcsolatos jogorvoslati határidőket.
Régi hiányosságot pótolna a javaslat az időközti választások kiírási határidejének megállapításával is: az Országos Választási Bizottságot eddig semmi nem sürgette a voksolás kiírására, mostantól azonban a mandátum megürültétől számított négy hónapon belülre kötelező lesz kitűzniük a dátumot.
Szintén szót ejt a tervezet a közös listán parlamentbe jutott képviselők mandátumpótlásáról. Mint emlékezetes, Szalai Annamária tavalyi távozása, illetve Isépy Tamás halála után kisebb vita alakult a Fidesz és az MDF között a parlamenti hely utódlásáról, végül a módosításnak megfelelő megoldás született: a helyet a kiesett képviselőt állító párt (a Fidesz) listán következő jelöltje szerezte meg.
A módosítás elsőként foglalná jogszabályba a média kampánybeli jogsértéseinek büntetéseit, és elrendelhetővé tenné a szabálytalankodó médium számára a jogsértést (például kampánycsendsértést) megállapító határozat közzétételét.
Alkotmánysértést pótolva rendelkezik a javaslat a külföldön történő szavazás lebonyolításáról is. A procedúra lényegében az európai parlamenti választás előtt ideiglenesen elfogadott eljárásmódot legalizálja, azzal a különbséggel, hogy a későbbiekben nemcsak külképviseleten, hanem a főkonzulátuson is lehet szavazni. A külföldi voksolásra vonatkozó rész egyébként csak 2009-ig lenne hatályban, a pártoknak ezután lehetősége lenne új, a technika fejlődését követő voksolási módszerek elfogadására.
A törvénymódosítás pikantériája, hogy épp a jelenlegi szabályozás legvitatottabb, kampányfinanszírozásról szóló részei maradtak ki a változtatásból. A pártok értesüléseink szerint először a kevésbé rázós pontokban akartak megállapodni, a “neheze” majd csak ezek elfogadása után következik.
