Néhány hónap munka Franciaországban vagy három év skandináviai tartózkodás, s már zsebben tudhatjuk az ottani garantált nyugdíjat. Érdemes e szempontokat is mérlegelni a külföldi munkavállalásnál. Igaz, a külföldiek még nem zörgetik a magyar nyugdíjfolyósítót hasonló vágyakkal.

Egyre több olyan magyar állampolgár van, aki korábban az Európai Unió tagállamaiban dolgozott, s itthon, a budapesti nyugdíjfolyósítónál kopogtatott ellátásért. Az uniós nyugdíjfolyósítás egyébként olyan, mint a házasság: ahogyan a házastárssal együtt jár a családja, úgy szerez munkavégzésével és külországban tartózkodásával nyugdíj-, szociális és egészségügyi jogosítványokat is a munkavállaló. Érdemes tehát ezt is figyelembe venni a külföldi munkavállalásnál.

Jelenleg 39 ezer külföldről hazaköltözött magyar állampolgárnak jár mindenfajta nyugellátás, így öregségi, rokkantnyugdíj vagy életjáradék – tudta meg a Magyar Hírlap a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól. Nagyobb részük, mintegy 26 ezren nemzetközi egyezmény alapján kapják meg a pénzt, és zömük itthon is költi el. Alig ezerötszáz ellátást utal a nyugdíjfolyósító külföldre, Chilétől Kubáig hatvan országba.

Ha valakit a nyugdíjlehetőségek is motiválnak a munkavállalásnál, érdemes legalább három évig állást vállalnia Svédországba. Noha itt 65 éves kortól lehet nyugdíjba vonulni (szemben a hazai 62 évvel), a svéd “királyi” garantált nyugdíjhoz elég ilyen kevés időt eltölteni az országban. Ráadásul a svédek nem biztosítási időt, hanem az országban való tartózkodási időt veszik alapul. Így évente legalább 82 200 svéd koronás (2,1 millió forint) nyugdíjat lehet szerezni három év helyben lakással.

De ha valaki nem bírja a hideg fjordokat, elég, ha negyedévet lehúz Franciaországban, s 60 éves korában máris hozzájuthat legkevesebb évi 2807 euróhoz (700 ezer forint). Ehhez kiegészítésként egyedülállóknak további 4024 euró (egymillió forint) jár évente. Ennyiért már megéri néhány hónapot eltölteni, ha nem is a francia idegenlégióban, de legalábbis Franciaországban.

Az uniós gyakorlat arra törekszik, hogy a ma már 25 tagállamra bővült közösségben koordinálják a különböző országok szuverén nyugdíjrendszereit – magyarázza Pákozdi Ildikó, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nemzetközi nyugdíjügyek főosztályvezetője. A szabályozás logikája, hogy az eltérő rendszerek “összetalálkozásainak” azon elemeit semlegesítsék, amelyek akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását. Ám a szakember szerint a munkavállalónak nemcsak arra kell figyelnie, hogy jövedelmét megkapja, hanem arra is, hogy mindezt jól adminisztrálják. Érdemes még a nyugdíjba vonulás előtt jóval korábban intézkedni, mert a járadék megállapítása nem egyszerű feladat. Annak pedig, aki máshol is szerzett nyugdíjjogosultságot, akár hónapokig elhúzódhat az eljárása.