Szigorúbb szabályokhoz kötné az EP a menekültstátusz megadását vagy elutasítását a tagállamokban. A Parlament több mint száz módosító indítványt fűzött az Európai Bizottság irányelvtervezetéhez, a zárószavazáson pedig igen kis különbséggel fogadta el a szöveget.
A parlamenti többség az eredeti tervezetből leginkább a „szuperbiztonságos államok” koncepciót tartotta elfogadhatatlannak. Ennek lényege, hogy az ebbe a csoportba a Tanács minősített többségi szavazásával besorolt államokból érkezőktől, a fogadó állam automatikusan megtagadhatja a menekültstátusz megadását, anélkül, hogy érdemben kivizsgálná az azt kérő esetét. A képviselők többsége szerint ez azt jelentené, hogy nem egyéni elbírálás érvényesülne az eljárás során, ami sérti a genfi egyezményt.
A Parlament ugyancsak módosította a tervezet azon elemét, amelynek értelmében a tagállamok nemzeti listát állíthatnának fel a „biztonságos harmadik államokról”. A lajstromon szereplő országokból érkező menedékkérőket az EU-tagállam visszafordíthatná, ha a kibocsátó ország visszafogadja őket. Az EP-képviselők szerint ez csak akkor támogatható, ha a menedékkérő esetét egyénileg bírálják el, és esélyt biztosítanak neki arra, hogy bebizonyítsa, országa mégsem biztonságos. A képviselők szerint ugyanakkor közös uniós listát kellene felállítani a „biztonságos harmadik államokról”, amelybe az EP is beleszólást kér.
A képviselők módosító indítványai értelmében a menedékjogot kérelmezőnek fellebbezési joga is lenne, és az eljárás lezárultáig a fogadó országban tartózkodhatna. Emellett azt is biztosítani kellene, hogy a kérelmezőt – ha kéri – meghallgassák a hatóságok. Az eljárás alatt a menekültstátuszért folyamodókat megilleti a jogi képviselet és a teljeskörű információ.
Az elfogadott jelentés megemlíti, hogy az eljárás során a tizennyolc év alattiak jogainak védelmét kiemelten kell kezelni, és szem előtt kell tartani a genfi konvenció előírásait is.
Az EP egy olyan módosító indítványt is elfogadott, amely szerint a Parlament „fenntartja magának a jogot”, hogy az Európai Bírósághoz forduljon, ha a végleges jogszabály nem veszi kellően figyelembe az alapvető emberi jogokat.
