Drasztikusan csökkenhetne Magyarországon a börtönbüntetésre ítélt fogva tartottak száma egy új büntetési rendszer bevezetésével, amelyhez hasonló működik például Szlovéniában vagy a skandináv országokban.
Az igazságügyi tárcánál elkezdtek kidolgozni egy új büntetőtörvénykönyv-koncepciót, ennek elkészülte után három-négy évre lenne szükség a reform megvalósításához. Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára szerint évente 35-38 milliárd forintot fordítunk a büntetés-végrehajtásra. Egy fogoly ellátásának napi költsége meghaladja a hatezer forintot. Egy új férőhely kialakítása pedig átlag tízmillió forintba kerül. Magyarországon a visszaeső bűnelkövetők harmincszázalékos aránya jól mutatja, ha valaki egyszer rács mögé kerül, szabadulása után nehezen talál vissza a társadalomba.
A börtön ráadásul nemcsak az elítéltet sújtja, hanem annak családját is.
A skandináv országokban már régóta alkalmazzák azt a módszert, hogy egy enyhébb bűncselekmény elkövetőjét nem feltétlenül fosztják meg a szabadságától.
Ennek köszönhetően néhány év alatt jelentősen csökkent a fogva tartottak száma. Ezekben az országokban százezer lakosra kevesebb, mint nyolcvan elítélt jut. (Magyarországon ez a szám épp a duplája, körülbelül százhatvan.) A bűncselekmények száma mégis stagnál, vagy legfeljebb minimálisan emelkedett a korábbiakhoz képest.
Hankó Faragó Miklós szerint hasonló elvek mentén kellene idehaza is egy ilyen reformot végrehajtani. Mint mondta, tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen változtatás elfogadtatása komoly feladatot jelent, mivel természetes társadalmi igény, hogy az elkövetők megkapják a büntetésüket. A súlyos, erőszakos cselekmények tetteseivel kapcsolatban ez nem is lehet kérdéses.
Ugyanakkor egy gondatlanságból elkövetett bűntett, például egy közlekedési baleset okozóját nem biztos, hogy megéri rácsok mögé zárni. Egyrészt pénzbe kerül, másrészt a börtönben, de még onnan kikerülve sem lenne esélye bármi módon is kártalanítani azokat, akiknek veszteséget okozott. Ésszerűbbnek látszik, ha az illetőt lakhelyelhagyási tilalommal sújtaná a bíróság, ugyanakkor kimondaná kártalanítási kötelezettségét a sértettekkel szemben. Az államtitkár úgy vélte, a törvénymódosítás után a mostani tizenhatezerről akár tízezer alá is csökkenhet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma.
