A jelenlegi formában befellegzett a Magyar Államvasutak (MÁV) Rt.-nek, ugyanis a kormány a parlament elé vitte az új vasúti törvényt, amely megnyitja az utat a valódi liberalizáció előtt. A fontosabb vasúti pályák továbbra is állami tulajdonban maradnak, ám a síneken a jövőben bármelyik vasúti cég szabadon fuvarozhat – legyen az hazai vagy külhoni.
A magyar vasúti közlekedés – elvileg – hosszú hónapok óta liberalizált, ám annak a két magántársaságnak, amely a MÁV vonalain próbált árut szállítani, más erről a kérdésről a véleménye. A Magyar Magánvasút Rt. első szerelvénye idén márciusban indult el Záhonyból, de a 170 kilométerre levő Berentei Erőműbe csak kilenc nap alatt érkezett meg az 1500 tonna szén, de még ehhez is a gazdasági tárca közbelépése kellett. A magán- és az állami vasúti cég természetesen egymást okolta a rekord késésért.
A valódi vasúti liberalizáció most megnyithatja a pályát az igazi verseny előtt a síneken is, igaz, elsősorban a teherfuvarozásban – ugyanis abban van üzlet. A vasúti személyfuvarozás – nagy átlagban – veszteséges tevékenység a vaskos állami támogatás ellenére is, így ott a versenytől nem várhatunk kedvezőbb körülményeket – bizonyos kivételek persze itt is lesznek. A nemzetközi személyfuvarozás megint más tészta, a szabad versenyre ott 2010-ig még várni kell.
A múlt hét végén a parlament elé beterjesztett új vasúti törvény megkülönbözteti a pályavasúti és a “vállalkozó vasúti” társaságot. Az előbbi a nevéhez méltóan a vasúti pálya építéséért, üzemletetéséért és az azon bonyolódó forgalom levezényléséért felelős. Csak a stratégiai fővonalak maradnának kizárólagos állami tulajdonban, a regionális és helyi vasúti társaságokba az önkormányzatok és a magántőke is beléphet. Ez utóbbi különösen kívánatos lenne a fejlesztések miatt – hiszen így az olcsónak nem nevezhető fejlesztéseket a magántőke finanszírozhatná. (Az első ilyen igazi magánvasúti projekt a Ferihegyi repülőteret és a pesti belvárost összekötő vasúti pálya lehet, a beruházás a Budapest Airport Rt. privatizációja után felgyorsulhat.)
A “vállalkozó” vasúti cégek a szerelvényeket közlekedtetnék azon a pályán, amelyet kibérelnek a pályavasúttól. Ilyen cég lehet a jövőben akár a Budapesti Közlekedési Vállalat, amely így rendes járatokat közlekedtethet a vasúti pályán – de ez a lehetőség még valahol a távoli jövőben leledzik. Ugyanis a verseny elsősorban a vasúti árufuvarozásban indulhat meg – mint ahogy arra már voltak próbálkozások.
A biztonsági kérdések továbbra is ugyanolyan fontosak lesznek, ám azt már közvetlenül egy új állami hivatal felügyelné, emellett a vitás kérdéseket is eldöntené, valamint a piaci felügyelet is ellátná a Gazdasági Versenyhivatal mellett. Persze liberalizáció ide, szabad verseny oda, egy új cég első szerelvénye csak akkor indulhat el, ha teljesíti a szükséges biztonsági, személyi és műszaki feltételeket, és ehhez hozzájárul a megalakuló Magyar Vasúti Hivatal is.
Mindez még csak terv: a törvényjavaslatot még napirendre sem tűzte a parlament, de ha – a tervek szerint – az idén még megtárgyalnák, akkor már az új évben szabad lenne a pálya a magáncégek előtt.
