Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tűzi először napirendjére az államfő március 13-án megküldött indítványát, amelyben Sólyom László a köztársaság elnök állami kitüntetés-adományozási jogkörének értelmezését kérte a testülettől. A határozattervezet vitája várhatóan több hétig tart majd.
Sólyom László köztársasági elnök – két nappal a március 15-i állami kitüntetések átadása előtt – március 13-án közleményben tudatta: az állami kitüntetésekkel kapcsolatos elnöki hatáskör értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. A dokumentumból kiderül: „Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és a kitüntetések indokolását. Sólyom László meggyőződése szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható.” A köztársasági elnök hétoldalas indítványban indokolta elhatározását. Mint írja: „Az előterjesztések előzetes vizsgálata során megállapítottam, hogy az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozatai nem adnak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnöknek a jogi előfeltételek ellenőrzésén túl milyen tartalmi szempontok alapján kell, illetve lehet megvizsgálnia a kitüntetendő személyekre tett javaslatot.”
Sólyom szerint nem egyértelmű, hogy milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő a határozat aláírását. Álláspontja szerint a kitüntetés adományozásához – jellegét tekintve – közel áll az egyéni kegyelem gyakorlása is. Ezért ennek a két államfői hatáskörnek az értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a köztársasági elnök politikai felelősségével, döntési jogkörével és az elé terjesztett kinevezési és felmentési javaslatok tekintetében fennálló mérlegelési jogkörével. 1992-ben hozott állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök a kinevezések vonatkozásában politikai felelősséggel nem tartozik, „a döntéseiért való politikai felelősséget a kormány a miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja át az Országgyűléssel szemben”. E szerint az alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja az államfőt, amely végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv nem visel politikai felelősséget az Országgyűlés előtt (önálló politikai döntés). A köztársasági elnök önálló politikai döntést – mint azt az alkotmányban szereplő felhatalmazások mutatják – azokban az esetekben hozhat, amikor az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavarok támadnak, amelyek elhárítása az ő beavatkozását igényli. Az elnök kivételes intézkedésével átlendíti az államgépezetet a holtponton, hogy annak normális működése újból beindulhasson. A köztársasági elnök ilyenkor „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Az alkotmánybírák értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése az elnöknek az is, ha kinevezési vagy jóváhagyási jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kinevezést vagy jóváhagyást. Az ilyen döntés ügydöntő, végleges és felülbírálhatatlan; senki sem visel érte politikai felelősséget: vagyis megfelel az önálló politikai döntés ismérveinek. Ugyanakkor tartalmi okból csak akkor utasíthatja el a kinevezési javaslatot, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.
Sólyom László szerint a kinevezésre, illetve az államszervezet működésével kapcsolatos egyéb előterjesztésekre vonatkozó alkotmányos követelmények eltérnek a kitüntetés adományozása és az egyéni kegyelem gyakorlása során alkalmazandó kritériumoktól, hiszen ezek a döntések nincsenek érdemi és közvetlen hatással az államszervezet demokratikus működésére.
Az államfő indokolása szerint az ellenjegyzési kötelezettség mint érvényességi feltétel azt jelenti, hogy a köztársasági elnök az ellenjegyzés nélkül érvényesen nem adományozhat kitüntetést, és nem gyakorolhat kegyelmet, illetve nem tagadhatja meg a kegyelem gyakorlását. A két jogkör gyakorlása során az elnök aktusához ellenjegyzés szükséges, e nélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gyakorlása nem érvényes. Alappal tehető fel azonban – folytatja Sólyom –, hogy az ellenjegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az előterjesztésnek.
Sólyom értelmezése szerint a köztársasági elnök általi adományozás a nemzet egységes elismerését fejezi ki. A kegyelemgyakorlás esetében pedig a büntetőjogon kívüli szempontok, a megbocsátás, a méltányosság és esetenként a társadalomnak a büntetőjogi igazságszolgáltatás merevségével szembeni „igazságosság-igénye” jelenik meg az államfő döntésében. Ezt a szerepet azonban csak akkor tudja betölteni, ha olyan esetekben, amikor nem áll fenn az államszervezet működése válságának a veszélye, az alkotmány értékrendjét saját értelmezése szerint tudja érvényesíteni. „Így kerülhető ugyanis csak el, hogy ezeknek a nagyrészt a jogon túlmutató jellegű hatásköreinek a gyakorlása során a köztársasági elnök elveszítse erkölcsi integritását, amelynek veszélye elvileg fennáll, ha gyakorlatilag tartalmi mérlegelés nélkül kell eleget tennie az előterjesztéseknek” – állítja indítványában Sólyom László.
Az Alkotmánybíróság – csaknem három hónapos előkészület után – június 12-i teljes ülésén tűzi először napirendjére az államfő indítványát. A határozattervezet vitája várhatóan több hétig tart majd.
