Kistelepülések százai nyögik a részleteket a T-Mobile-nak, miután a Főváros tavaly magának követelte azt a kétmilliárdnyi iparűzési adót, amit a mobilcég öt év alatt fizetett ki tornyai után 850 önkormányzatnak. Emiatt a településeken felújítások sora maradt el. Õsszel perújrafelvétel lesz az ügyben: lehet, hogy mégis jár a helyhatóságoknak a pénz.
“Ha lenne hédervári bíróság, biztosan más döntés született volna” – bosszankodik még mindig Juhász József, a győr-moson-sopron megyei település polgármestere a Fővárosi Bíróság tavaly májusi határozata miatt. Ebben a Fővárosi Önkormányzatnak adtak igazat, amely magának követelte azt az iparűzési adót is, amelyet a mobilcég 850 önkormányzatnak fizetett ki a mobiltornyai után az elmúlt öt évben. Összesen 2,2 milliárd forintot volt a követelés.
A jogvita elsősorban a telephely pontos meghatározása körül zajlott. A T-Mobile telephelynek tekintette a mobiltornyait, hivatalos nevükön a bázisállomásokat. Éppen ezért ezek után kezdettől fogva iparűzési adót fizetett minden érintett önkormányzatnak is, nemcsak Budapestnek. A Fővárosi Önkormányzatnak éppezért kevesebb jutott. (A Pannon és a Vodafone nem fizet iparűzési adót minden egyes önkormányzatnak, ahol tornyot állít fel.)
Mohó volt a Városháza
A Főváros tavaly közölte: nem ért egyet a T-Mobile adómegosztási gyakorlatával és öt évre visszamenően megállapította az adóhiányt. Arra hivatkoztak, hogy a bázisállomások nem számítanak telephelynek, mert azokon nincs rendszeres foglalkoztatás.
A T-Mobile ellenben azzal érvelt, hogy az is rendszeres foglalkoztatásnak minősül, hogy a tornyokat időnként ellenőrizni, karbantartani kell. A cég valószínűleg azért is adózott az összes érintett önkormányzatnak, hogy így könnyebben kapjon engedélyt tőlük mobiltornyok építésésére. A Fővárosi Bíróság azonban a Fővárosnak adott igazat, s a Pénzügyminisztérium is hasonlóképp foglalt állást. Juhász József azóta sem ért egyet a határozattal, mondván, hogy a mobiltornyok nélkül nem működne a szolgáltatás.
A mobilcég a bírósági döntés után kifizette a pénzt a Fővárosi Önkormányzatnak, amit aztán – a kétszeri adófizetés elkerülése érdekében – kénytelen volt visszakérni az érintett többszáz önkormányzattól.
Bajban a kistelepülések
Ez leginkább a kisebb helyhatóságokat érintette érzékenyen. A tavaly összesen 1,2 milliárd forint iparűzési adót beszedő Mosonmagyaróvár például nem örült ugyan annak, hogy a T-Mobile 15 millióját vissza kell fizetnie, de nagy nehézséget nem okozott a városnak. Ugyan Hédervár is ki tudta fizetni a visszajáró több mint kétmilliót, ám emiatt tervezett felújításokat – például az óvodáét – le kellett fújni – mondta a polgármester.
Bár a kicsi önkormányzatoknak többnyire egymillió forint alatti összeget kell visszafizetniük, ez is komoly érvágás számukra. “Minden fillér hiányzik, ráadásul nagyon hirtelen jött, mint egy hatalmas pofon” – mondta Rédl Károly, Bakonysárkány jegyzője. A hátrányos helyzetű községnek 640 ezer forintot kell visszafizetnie. Egy összegben ez túl sok lett volna az évente összesen 150-200 millió forintból gazdálkodó önkormányzatnak. Itt ráadásul a T-Mobile volt az egyetlen jelentős iparűzési adóbevételi forrás. Pályázati önrészeket nem tudtak volna kifizetni, a télen szétfagyott utak javítatklanul maradtak volna. A T-Mobile rugalmas volt, így két részletben fizetnek, 320 ezret évente, ami valamivel kisebb érvágás.
Késedelmi kamat törölve
A T-Mobile korrekten járt el az ügyben – mondta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A mobilcég elengedte a késedelmi kamatokat és az önkormányzatok fizethetnek részletben is. Vélhetően ennek köszönhető, hogy az önkormányzatok többsége már teljes egészében visszafizette tartozását vagy részletfizetési konstrukcióban állapodott meg. A TÖOSZ azonban tud néhány önkormányzatról, amely forráshiánya miatt képtelen visszafizetni a pénzt.
Õsszel azonban fordulhat a kocka. A T-Mobile ugyanis megtámadta a döntést a Legfelsőbb Bíróság előtt, amely áprilisban hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság határozatát és új eljárásra utasította. Az indoklás szerint a bíróság nem vette kellőképpen figyelembe a szakértői véleményeket.
